Simon Kornél: “A saját szabályaim szerint élek”
Számos mozifilmben, sorozatban és színházban is megmutatta már magát Simon Kornél, ám most túllépve saját határain, a hangját is kiereszti A Nagy Duett című műsorban!
Egy egészen új oldaladat ismerhette meg a közönség a műsornak köszönhetően. Tisztában voltál vele, hogy mire vállalkozol, amikor igent mondtál a felkérésre?
Maga a műsor nem volt ismeretlen számomra – tudtam, hogy szerepelt benne anno Pachmann Péter és Lakatos Márk is –, ugyanakkor nem láttam teljes adásokat, csak egy-egy produkciót. Ennek pedig egészen egyszerű oka van, hét éve nem nézek televíziót, ami nem egy tudatos döntés, egyszerűen csak így alakult. Egy nagyon pozitív, jó érzésű stressz van bennem, azt hiszem, ezzel a műsorral sikerült kilépnem a saját komfortzónámból.
Szükséged van az új kihívásokra?
Nagyon! Valójában mindig keresem az újabb kihívásokat. Ilyen volt, amikor kipróbáltam magam rendezőként a színházban, vagy amikor beiratkoztam a főiskolára média szakra. Utóbbiból végül az első félévet sem tudtam abszolválni, mivel akkor született meg a kisfiunk, és egész egyszerűen nem tudtam ennyi mindent összeegyeztetni. Folyamatosan szükségem van arra, hogy az adrenalinszintemet magasan tartsam!
Hétvégente is az aktív pihenés jellemző rád?
Nem feltétlenül vagyok nagy társasági ember, így azt sem bánom, ha csak otthon vagyunk a családommal, és ki sem mozdulunk. Félreértés ne essék, széles baráti társaságom van, de az nem jelenti azt, hogy folyamatosan igényünk is lenne arra, hogy mindig együtt legyünk. Jólesik hármasban lenni a fiammal és a feleségemmel is. Ilyenkor általában főzünk, játszótérre megyünk, vagy csak megnézünk egy jó mesét, majd átbeszéljük azt.
Rengeteg színházi darabban játszol jelenleg is. Komoly szervezést igényel részedről összeegyeztetni a sok munkát és a magánéletet?
Szó se róla, hirtelen a sok munkát váltja a rengeteg (nevet). De összeteszem a két kezem, és nagyon hálás vagyok azért, hogy ennyi lehetőségem van, illetve hogy mindehhez elég erőm és energiám van! A Nagy Duett hétről hétre érkező kihívásai mellett április elején mutattuk be a Centrál Színházban A Grönholm-módszer című darabot, május 9-én pedig az Éjjeli menedékhelyet fogjuk a Győri Nemzeti Színházban és már folynak a következő évadbeli, Karinthy színházi rendezésem előkészületei is. Szerencsére tényleg nem unatkozom!
Simon Kornél
Általában a színházak nem szokták jó szemmel nézni, ha egy színész kereskedelmi csatornán is felbukkan. Te hogy látod ezt?
Szerencsére ma már egyre ritkább az ilyen jellegű hozzáállás, hiszen egyre több színházban játszó színész kap lehetőséget sorozatban vagy akár reklámban. Nekem is kijutott mindkettőből, és azt kell hogy mondjam, hogy minden szempontból jókor jöttek ezek a lehetőségek. Szente Vajk barátom azt mondta nekem egyszer, hogy én egy igazi öntörvényű ember vagyok. Van ebben valami! (nevet) Ez az én életem, amit a saját szabályaim szerint szeretnék élni, nem hagyom, hogy mások beleszóljanak.
Maximalista vagy, ha munkáról van szó?
Már nem! Régebben nehezebben kötöttem kompromisszumokat, de mostanra rájöttem, hogy mindennél fontosabb, hogy az ember élje mindeközben az életét is. Semmi sem lehet annyira fontos, mint az életet jól megélni – s ha ez egy picit a minőség rovására megy, az sem baj.
Mennyire változtatott meg téged az apaság?
Ma már minden és mindenki előtt a kisfiam áll. Érdekes, hogy az ember egója mennyire vissza tud esni, amikor édesapa lesz. Régen, amikor hullócsillagot láttam, mindig magamnak kívántam, most már magától értetődő, hogy azonnal a kisfiamnak kívánok. Szerencsére a fiam nagyon kiegyensúlyozott gyerek. Nemrég odajött, megveregette a vállamat, és azt mondta: papa, te jó barát vagy! Még most is elérzékenyülök, ahogy felidézem…
“A tartalomban hiszek, nem a külsőségekben!”
Interjú Lengyel Tamás színésszel!
Sokan a mai napig a Társasjáték című sorozathoz kötnek téged. hogy látod, Szakmailag nagy ugródeszka volt?
Abszolút! Egy nagyon jó minőségű sorozat volt, amely komoly munkát igényelt mindenki részéről. Napi tizenkét órákat dolgoztunk, nem volt idő lazsálásra (nevet). Sokan a mai napig kérdezik tőlem, hogy jön-e a harmadik évad, pedig azóta már jó pár hazai sorozat napvilágot látott.
Mi volt az eddigi legkiemelkedőbb munkád, amire a mai napig örömmel emlékszel vissza?
A Társasjátékot mindenképp ide sorolnám, hiszen tényleg fontos mérföldköve lett az életemnek. A Megdönteni Hajnal Tímeát is különleges volt, mert soha annyit nem nevettem forgatáson, mint ott. Nagyon sajnálta az egész stáb, hogy vége lett a munkának. A Víkend szintén nagyon kemény munka volt fizikálisan és mentálisan is.
Hogy látod, készen állsz arra, hogy a sztárság egy új szintjére lépj?
Őszintén mondom, nem tudom, hogy fel vagyok-e készülve erre. A barátom, aki egyben a sorsom egyengetője is, ugyanezt kérdezte tőlem, amikor igent mondtam a műsorra. De szerintem arra a népszerűségre, amit egy ilyen kaliberű tévéshow hoz magával, nem lehet felkészülni. Én az a típusú színész vagyok, aki a vörös szőnyegen is megszeppen egy kicsit. Nem tudom jól kezelni az ilyen jellegű felhajtásokat, de megpróbálom…
Korábban azt nyilatkoztad, hogy nagyon szereted boncolgatni azt, hogy hogyan áll össze az ember személyisége. Mit értesz ezalatt pontosan?
Nagyon érdekel az, hogy az ember személyisége hogyan formálódik a genetika és a környezet hatására – természetesen a saját személyiségemen keresztül. Hogy egy gyermek érkezésével az ember mennyire változik meg, illetve hogy a saját gyermek iránti türelem minek köszönhető. Vagy esetemben, akinek a szülei nem előadóművészek, hogyan lett ilyen fontos része az életem-nek a színház vagy éppen a zene. Ezek nagyon fontos kérdések…
Az egészséges életmód mennyire van jelen az életedben?
A feleségemnek (Gryllus Dorka – a szerk.) köszönhetően nagyon. Dorka odafigyel rá, hogy mit eszünk, minden szombaton bevásárol a biopiacon és hol ő, hol pedig én főzök. De ha éppen úgy alakul, akkor simán bevágok egy adag kínai kaját is (nevet). A sport pedig kampányszerűen van jelen az életemben. Korábban futottam, kerékpároztam és úsztam is, illetve van egy gyakorlatso-rom otthonra is, ha úgy alakul. Egy kedves barátom apukája mondta azt, hogy minden nap le kell izzadni egyszer! Én pedig igyekszem is ezt tartani.
Egy ilyen sűrű időszak után mi a terved a nyárra?
Nagyon remélem, hogy lesz egy kis pihenés (nevet). Tavaly ugyanis nem voltunk nyaralni. Ha min-den jól megy, akkor családostól vágunk neki Skandináviának – én ugyanis nagyon nehezen viselem a meleget.
