Tökéletlenül szép az élet

Japánban a Wabi-Sabi a tökéletlenségben rejlő szépséget jelöli. Aki alkalmazza ezt az elvet, megtanulhatja, hogyan fogadja el az életét úgy, ahogy van.

A mi kultúránkban a szépséget gyakran a tökéletességgel azonosítjuk. Csak akkor tartunk szépnek valamit, ha totálisan hibátlan: tökéletes alak, konfliktusoktól mentes kapcsolat, szépen csillogó autó, hívogató otthon – íme egy sikeres élet. Aki ilyen képeket őriz a fejében, az hatalmas nyomás alá helyezi magát. Mint tudjuk, szép az, amit szépnek látunk. Japánban külön szó is van azokra a dolgokra, amelyek azért gyönyörűek, mert nem tökéletesek: Wabi-Sabi. Ezen esztétikai elv alapján a tökéletlenség nemhogy nem zavaró, hanem ez az élet értelme.

TAVASZI NAGYTAKARÍTÁS AZ ÉLETÉBEN

Rejtett szépség

A Wabi-Sabi kifejezést nehéz lefordítani. A „Wabi” szó eredetileg annyit jelentett: magányosnak és elveszettnek érezni magunkat, ám a jelentése később a csendes egyedüllét örömére módosult. A „Sabi” öregedést, érettséget jelent. Egymással összekapcsolva a két szó új láthatárokat nyit meg: nem az a legmagasabb rendű, ami nyilvánvalóan szépnek tűnik, hanem a rejtett szépség. Kifejező jelképe a szépség ilyesfajta érzékelésének például egy mohával benőtt szikla vagy egy rozsdás teáskanna. „A fenségesről szól, ami a jelentéktelen burka mögé bújik, a rideg egyszerűségről, ami az értő szemnek a szépség minden vonzerejét feltárja” – mondta egykor a német Kelet- Ázsia-kutató, Wilhelm Gundert.

Értékelni az eredetiséget

A Wabi-Sabit bevonni a saját életébe azt jelenti, hogy elfogadja a tényeket. „A Wabi-Sabi japán filozófiája azt sugallja, hogy békéljünk meg a döcögő vagy szabálytalan dolgokkal, vagy azokkal, amelyek nem egészen úgy mennek, ahogy mi azt szeretnénk – írja Polly Campbell amerikai szerző Imperfect Spirituality című könyvében. – Ha elismerjük, hogy az életben minden tökéletlen és befejezetlen – mi magunk is –, békére lelünk.” Ez azt jelenti: meg kell tanulnunk értékelni az eredeti dolgokat, még akkor is, ha hibásak. A szerző szerint alapjában véve minden ember teljességre és harmóniára törekszik, arra az érzésre, hogy „egész” lehessen.

Arra vágyunk, hogy a testünk, a lelkünk és a szellemünk egységet alkosson. De figyelmeztet: „Ha arra pazaroljuk az időnket, hogy megpróbáljuk megváltoztatni, megtagadni vagy elrejteni minden tulajdonságunkat, akkor messzire kerülünk ettől az egységtől.”

9 LÉPÉS A KEVÉSBÉ STRESSZES ÉLETÉRT

Senki sem tökéletes

A helyes út a belső boldogsághoz azon keresztül vezet, hogy a hibáinkra tisztelettel, hódolattal és nagyrabecsüléssel tekintünk. Nemcsak nagyítóval kell megvizsgálnunk a hibáinkat, hanem szeretetteljesen, humorral, türelmesen és barátságosan kell közelítenünk hozzájuk. Ez kellemetlen lehet, de felszabadító is. Nem kell megpróbálnunk megváltoztatni vagy megjavítani semmit. Inkább arról van szó, hogy fel kell ismernünk a tökéletlenségeinket és intenzíven együtt élni azzal, amik vagyunk. Ez szabadságot ad arra, hogy különböző utakat fedezhessünk fel magunknak. És ez nem középszerűséghez vezet – ha netán ettől tartanánk –, hanem mozgáshoz.

HOGYAN LEHET ÉLETÜNK JOBBAN SZERVEZETT?

Könnyebb lesz tökéletlen életet élni, ha …

…segítséget kérünk. Mert a visszaesések nem jelentik azt, hogy elbuktunk. A segítséget elfogadni azt jelenti, hogy talpra állunk egy-egy vereség után.
… felvállaljuk a kreatív kockázatokat. Mert a hibák és a sikertelenség egyben az újítás része.
… korlátlanul szeretünk. Mert aki nem tartja kellemetlennek a saját hibáit, az tud igazán szeretetet adni és elfogadni.
… teljes erőből élünk. Mert aki megbékél a gyenge pontjaival, annak több energiája marad a tehetségére és a céljaira.
… egészséges döntéseket hozunk. Mert ha az igazi énünk bizonyos részeit megtagadjuk, az stresszhez vezet. Ha őszinték vagyunk magunkkal, akkor megkönnyebbülünk és jól érezzük magunkat.