Iskolai zaklatás: ezekkel a szakértői tippekkel segíthetsz a gyermekednek

Lelki terror az iskolában

Az iskolai zaklatás mind az érintett gyermeket, mind a szüleit rendkívül megviselheti, és kilátástalannak érezhetik a helyzetet. Hans Christian Jurceka coach és pszichoterapeuta bécsi rendelésén az iskolai zaklatás áldozatainak, valamint szüleiknek tart tanácsadást. A szakember válaszolja meg az iskolai zaklatással kapcsolatos kérdéseinket.

1. Mi az iskolai zaklatás definíciója?

Iskolai zaklatásnak nevezzük azt a kortárscsoportban megjelenő sokrétű és bonyolult jelenséget, melynek feltételei:

• Bántalmazás: egy vagy több diák tudatosan, bántó szándékkal olyan dolgot tesz vagy mond, ami bánt egy másik diákot (tehát a zaklató célja, hogy testi vagy lelki fájdalmat okozzon). Ez történhet szemtől szemben vagy az interneten keresztül, az online térben is, leggyakrabban közösségi oldalakon (cybermobbing).
• Szereplői: az áldozat, a bántalmazó és a szemlélők
• Ismétlődés: az áldozat elleni cselekedetek hosszabb ideig és ismétlődően zajlanak.
• Hatalmi egyensúlyhiány: az áldozat nem tudja vagy nincs lehetősége magát megvédeni, fizikai vagy lelki értelemben gyengébb.

A következmények: az áldozatok az állandó bántalmazás miatt védtelennek érzik magukat, visszahúzódóbbá válnak, társas interakcióik csökkennek.

2. Miért alakul ki a bullying az iskolában?

Az iskola az a hely, ahol a gyerekek és a fiatalok sok helyzetben kipróbálják magukat, és szociális tapasztalatokra tesznek szert. A csoportdinamika alapján általában leosztódnak a szerepek. Sokszor alakul ki konfliktus a gyermekek között, hatalomhoz akarnak jutni, figyelmet szeretnének kapni, igyekszenek legyőzni a bizonytalanságukat. A bullying célja a bántalmazó részéről a magasabb szociális státusz megszerzése, ezért fontos számára, hogy hogyan ítélik meg a többiek a viselkedését.
Az iskolai zaklatás sokszor kapcsolódik össze diszkriminációval, tehát a piszkálódás alapja gyakran a kinézet, a szexuális beállítottság, a migrációs háttér vagy a szociális státusz.

3. Milyen jelek utalhatnak arra, hogy a gyermekem zaklatás áldozatává vált?

Előfordulhat, hogy a gyermeket zaklatják az iskolatársai, ha a következőket tapasztaljuk:

• Viselkedésbeli változás: a gyermeknek hirtelen megváltozik a viselkedése, nem leli örömét semmiben, kedvtelenné vagy visszahúzódóvá válik.
• Érzelemvilágbeli változás: a gyermeken azt látjuk, hogy fél, ingerült, dekoncentrált vagy elutasító.
• Testi panaszok: étvágytalanság, alvásproblémák, fejfájás vagy emésztési zavarok is utalhatnak arra, hogy bántják a társai. Ha sérüléseket is látunk a testén, az már azt is jelezheti, hogy a helyzet fizikai bántalmazásig fajult.
• Romló iskolai teljesítmény
• A személyes tárgyainak elvesztése vagy azok károsodása.

4. Mit tehetek, ha arra gyanakszom, hogy a gyermekemet az iskolában terrorizálják a társai?

Először is nagyon fontos, hogy vedd komolyan a gyermeket, hallgasd meg, amit el szeretne mesélni neked, és nyugtasd meg. Aztán pedig nyíltan és közvetlenül beszélj vele. Minél több embert avat be a titkába, annál több segítséget kaphat. A tanárokhoz, osztályfőnökökhöz ér el először az információ, hiszen az iskolai bántalmazás elsősorban az iskola falain belül történik. Éppen ezért főleg a tanárok felelőssége a bullying megelőzése, illetve, ha már kialakult a probléma, a hatékony beavatkozás is az iskola feladata. Azonban a szülőknek is nagy szerepük van abban, hogy kiderüljön, a gyermekük bántalmazás áldozata az iskolában.
Fontos, hogy beszélgessünk a gyermekünkkel az olyan témákról, mint a tisztelet, a csoportdinamika és konfliktus alatti viselkedés, valamint fejlesszük is az ehhez kapcsolódó képességeit – az osztályban és otthon is. A cél, hogy a gyermek ne érezze tehetetlennek magát, és visszanyerje önbizalmát. Ebben egy terapeuta nagy segítség lehet.

5. Mit tehetünk, ha az az érzésünk, hogy a saját gyermekünk van a bántalmazó szerepében?

Ebben az esetben az a legfontosabb, hogy nyíltan kommunikáljunk vele, és beszéljünk neki arról, hogy a jó kapcsolatokhoz alapvető fontosságú a tisztelet, és megismertessünk vele konstruktív konfliktuskezelési stratégiákat. Egy ilyen helyzetből való kilépéshez bátorságra és önbizalomra van szükség – a bántalmazók és a bántalmazottak részéről egyaránt.

6. Mikor és hogy a legjobb beszélni a bántalmazás témájáról az érintett szülőkkel és a tanárokkal?

Minél gyorsabban és konkrétabban, annál jobb. Ha későn avatkozunk be, akkor félő, hogy stabilizálódik a negatív csoportdinamika. Az érintetteknek a tanároktól és más segítőktől lehetőleg direkt segítséget és hatásos intézkedéseket kell kérniük. Amikor észleljük a bajt, ne söpörjük a szőnyeg alá, hanem mielőbb jelezzük az iskola felé!
A következő intézkedésekre van szükség:

• Információ-megosztás: mi történt?
• Figyelem: hogy ismerjük fel a kritikus szituációkat?
• Szociális kompetencia kifejlesztése: mit tehetek?
• Beavatkozás

7. Kihez fordulhatunk, ha úgy érezzük, nem tudjuk megoldani a helyzetet?

Segítséget kérhetünk szakértőktől, például az iskolai pszichológusoktól, a szociális segítőktől vagy a pszichoterapeutáktól, valamint az iskolai dolgozóitól. Ezenkívül a különböző tanácsadóhelyeken is támogatást nyújthatnak a szakemberek.

8. Van még valami, amit elmondana a témával kapcsolatban?

Ha hallgatunk, és nem cselekszünk, az iskolai bullying könnyen elfajulhat: szedd össze a bátorságod, beszélj mihamarabb a gyermekeddel, az érintett szülőkkel és a pedagógusokkal, és ha szükséges, kérj segítséget.