Névválasztás: ezt mondják a névkutatók

1. A nevekhez asszociációk kapcsolódnak

Ez mindannyiunkkal így van: ha meghallunk egy nevet, óhatatlanul is kialakul egy kép a fejünkben a nevet viselő személyről. Mi ennek az oka? Előfordulhat, hogy már pozitív vagy negatív tapasztalatokkal rendelkezünk olyan személyekről, akik azt a bizonyos nevet viselik. De kulturális és társadalmi hatások is szerepet játszanak abban, hogy a nevekhez milyen tulajdonságokat társítunk. Ezeket az összefüggéseket a szülők a névadásnál a gyermekük javára fordíthatják. A Chemnitzi Műszaki Egyetem vizsgálata szerint a modern keresztneveket hallva arra következtetünk, hogy a nevet viselő személy fiatalabb korú. És minél fiatalabb, annál csinosabb és intelligensebb – a megkérdezettek feltételezései szerint. Ennek ellenére a pszichológusok ajánlása így hangzik: ne a legtrendibb nevek közül válasszunk. Hiszen az, hogy épp melyik nevet tartjuk modernnek, nagyban függ a korszellemtől.

Ezenkívül a névviselő családjának képzettségi szintjére is következtethetünk a keresztneve alapján. Ugyanis a magasabban képzett társadalmi régetekben jellemzően más keresztneveket kapnak a gyermekek, mint a kevésbé képzett körökben. Ezt egy holland felmérésben vizsgálták: a magasabb jövedelmű és képzettségű szülők a névadásnál a hagyományos holland, fríz, nordikus és héber eredetű neveket részesítették előnyben. Aki tehát azt szeretné megmutatni, hogy mennyire képzett és jómódú (vagy szeretne az lenni), az magas szocioökonómiai státuszhoz köthető nevet ad a gyermekének.

2. A szülők szívesebben adnak népszerűbb neveket a gyermekeiknek

Minden évben nyilvánosságra hozzák, és sok leendő szülő izgalommal várja, hogy végigböngészhesse a leggyakoribb keresztnevek listáját. Ausztriában a Statistik Austria készíti a statisztikát. Ezekhez a nevekhez a szülők különbözőképpen viszonyulnak: vannak, akiknek a névlista irányt mutat, és szívesen inspirálódnak belőle. Mások viszont tudatosan választanak olyan nevet, amit a legkevesebben viselnek, hogy gyermeküknek az óvodában és az iskolában ne legyen túl sok névrokona.


Melyik hozzáállás a megfelelő? Egy Oldenburgban készült felmérés szerint a túl rendhagyó nevek negatívan hathatnak a gyermek népszerűségére, és további következményként az iskolai sikereire is hatással lehetnek. A ritkább neveket ezenkívül gyakrabban kell betűzni is.

Aki a gyermekének rendhagyó nevet szeretne adni, annak az illetékes anyakönyvi hivatalnál tanácsos informálódnia a lehetőségeiről. Ausztriában például a szabályozás szerint nem adható bármilyen név a gyermekeknek.

3. A nevünk hatással van az életünk során meghozott döntéseinkre

A névkutatók még egy további izgalmas összefüggésre rájöttek: a „name letter effekt” azt a tendenciát jelenti, hogy az emberek előnyben részesítik azokat a betűket, amelyek szerepelnek a nevükben, azokkal szemben, amelyek nem. A legtöbb embernek tehát pozitív érzése van önmagával szemben – és ezt rávetítik azokra a dolgokra és emberekre, amiket és akiket magukhoz tartozónak éreznek. A névrokonainkat ezen okból kifolyólag különösen szimpatikusnak találjuk.
Továbbá: Brett Pelham amerikai szociálpszichológus hosszas kutatómunkája eredményeként arra is rájött, hogy a nevünk gyakran a fontos döntéseinkre is hatással van. Így például a George-ok és Geoffreyk közül gyakran kerülnek ki földtudománnyal foglalkozó szakemberek. A szakma mellett ugyanígy hathat a nevünk a házastársunk és a lakhelyünk megválasztására is.