Preverbális kommunikáció: mi áll a babanyelv hátterében?

Szakértőnk:

Kathleen Wermke az orvosi antropológia professzora. Több éven át kutatott és oktatott a berlini Charitében, majd Würzburgan megalapította a beszéd előtti fejlesztésre és a fejlődési zavarokra fókuszáló centrumot, amit a mai napig vezet.

Meg lehet érteni a babanyelvet?

Valószínűleg soha nem lesz olyan eszköz, ami le tudja majd fordítani a babanyelvet, gondolja az orvosi antropológia professzora, Kathleen Wermke. Azonban szerencsére egy ilyen gép nélkül is meg lehet érteni a babákat, és lehet velük kommunikálni.

Hogyan kezdődik a babanyelv?

Először volt a zene, mondta Charles Darwin az emberi nyelv eredetével kapcsolatban. „A babák által kiadott hangok eleinte ténylegesen inkább a zenére hasonlítanak, mintsem beszédre, ezért is hívom ezt babaéneknek” – magyarázza Wermke. „A kicsik eleinte dallamosan sírnak, majd ezek a hangok változnak, és összetettebbek lesznek. A kisbabák a mély hangokból hirtelen váltanak magas fejhangokra, sőt mi több, még oktávokra is képesek – tehát idővel fejlődik az énekük.” Ezután jön a gügyögés, az első szótagok, majd kb. egy éves korukban a kicsik elkezdenek egyszerűbb szavakat formálni, mint például anya és apa.

Tipp: Itt számos érdekes információt találsz baba témában.

Mikor kezdenek el a babák a külvilággal kommunikálni?

„Azonnal a szülést követően – az első sírással” – magyarázza Wermke. „A hangjuk a leghatékonyabb, hiszen a kicsik még teljesen tehetetlenek, ha motoros képességeikről van szó.” A hangjukkal építenek kapcsolatot a hozzájuk legközelebb álló személyekkel. Ezt hívják vocal bondingnak. Ha válaszolunk a gügyögésükre, vagy elkezdünk énekelni, akkor egyfajta hangjáték indul, amely során egymást utánozzuk, így beszélgetést tudunk folytatni. A kisbabák ilyenkor rendkívül jól érzik magukat.

A babákkal anyásan kell beszélni?

„A bababeszéd vagy az anyásbeszéd, ahogy én szoktam hívni, egy velünk született dalolás, amivel reagálunk a babára. Hangunk magasabb lesz, beszédünk tempója lassabb, a szótagokat nyújtjuk, és hangsúlyozzuk a szavakat” – mondja Wermke. „Ez olyan a kisbabák számára, mint egy segítőkengyel, amivel könnyebben rázódnak bele a beszédbe. A gyerekek pedig nagyon örülnek, ha a saját nyelvükön beszélünk hozzájuk!” A bababeszéd egyébként nem csupán az emberekre korlátozódik. Az állatvilágban a delfineknél figyelték meg, hogy sajátos anyabeszéddel kommunikálnak a kicsinyekkel.

Mióta kutatják a bababeszédet?

„A kutatók már 1905-ben vettek fel babaéneket, méghozzá egy gramofon segítségével” – mondja Wermke. Feltűnt nekik, hogy ezek az énekek sokkal összetettebbek és változatosabbak, mint ahogy azt akkoriban gondolták.

Mikor kezdenek hallgatni a babák?

A beszédre adott reakció szorosan összefügg a hallás fejlődésével. „A belső fül, ami egy csigaházra hasonlít, már a születés előtt majdnem eléri felnőttkori méretét. A várandósság harmadik trimeszterétől a magzat elkezd fülelni és hallgatózni” – mondja Wermke. „A hallás az egyik legelső komplex érzékszerv, amely kialakul. Az evolúció semmit sem csinál ok nélkül – tehát teljesen egyértelmű, hogy a hallásra már korán szükség van. A babák az anyaméhben feldolgozzák a hangokat és a dallamokat. Megtanulják észlelni a ritmusokat – méghozzá az édesanya szívverésétől.” A zajok és a visszatérő hangok, mint például a testvérek és a szülők hangjai, nyomokat hagynak az emlékezetükben, ezáltal a kisbaba megismeri azokat szülés után.

Kutatások azt mutatják, hogy a kisbabák akcentussal sírnak! Ezt hogyan kell elképzelni?

Gyorsan észrevesszük, ha egy olyan személy beszél velünk magyarul, akinek nem ez az anyanyelve. Ez a beszéddallam miatt van, hiszen minden nyelvnek megvan a maga sajátos ritmusa. „A kisbabák figyelmesen hallgatnak, és még azelőtt elsajátítják a hozzájuk legközelebb álló személyek – például a testvérek – beszédstílusát, hogy tudnának beszélni” – magyarázza Wermke. „Amennyiben az anyanyelvre a hangmagasságok váltakozása jellemzők – így van ez például a japán nyelvben –, akkor a kicsik sokkal összetettebb dallamokat használnak, mint a magyar gyerekek.”

Hogyan segíthet a bababeszéd megértése a szülőknek és az orvosoknak?

A szülők sokkal nyugodtabbak lesznek, amikor egyszerűen meghallgatják a kisbabájukat. Vannak benne visszatérő ritmusok és dallamok? Hogyan játszik a baba a hangjával? Nem az a cél, hogy kiderítsük, mit mond a kisbaba, hanem az, hogy mit érez. A legtöbb szülő pedig ezt ösztönösen tudja. Az orvostudomány esetében pedig segít a fejlődési zavarok nagyon korai felismerésében. Ide soroljuk többek közt a süketséget – hiszen a hang fejlődése összefügg a hallással.