Szükségorientált nevelés: ez a szelíd szülői nevelés lényege
A legtöbb szülő elvárja magától, hogy gyermekét szeretettel, tisztelettel és megbecsüléssel nevelje. Ha ehhez még hozzájön a gyerek szükségleteinek a figyelembevétele, akkor beszélünk szelíd szülői nevelésről (gentle parenting). A családterapeutával, Claudia Kowarikkal beszélgetünk ennek a nevelési módnak az előnyeiről és esetleges hátrányairól.
Claudia Kowarik pszichológusként dolgozik Bécsben. Az ACTIVE BEAUTY-nak arról mesélt, miről szól a szelíd nevelés.
Mit értünk gentle parenting alatt?
Ez egy olyan nevelési módszert jelent, aminek középpontjában a gyerekek szükségletei állnak. Továbbá arról van szó, hogyan lehet a szülő és gyermek közötti kapcsolat tiszteletteljes és egyenrangú. A gentle parenting alapjai John Bowlby és Mary Ainsworth kötödéselméletében keresendők.
Milyen elvek alapján működik ez a nevelési módszer?
Középpontjában az empátia, a megértés és a tisztelet állnak. A szülők támogatják abban a gyermekeiket, hogy azok felismerjék a szükségleteiket és az érzelmeiket. A gyerekek ezáltal megtanulják (jobban) kezelni az érzelmeiket, továbbá figyelembe venni más emberek kívánságait. A cél: az összes családtag igényének az összehangolása.
Egy szülő-gyerek kapcsolatban már a kezdetektől fogva nem kiegyensúlyozottak a hatalmi viszonyok, hiszen leginkább a kicsi gyerekek függenek a szüleiktől az olyan szükségleteik kielégítése kapcsán, mint a táplálkozás, a melegség és a biztonság. A hatalmi viszonyok meglétének a tudata, illetve a szülők felelősségteljes bánásmódja további alapelvei a gentle parentingnek.
Miről mondanak le a szükségorientált nevelés során?
Minden gyereknek jogában áll, hogy tisztelettel és szeretettel kezeljék. Alapvetően arról van szó, hogy a gyermekeket ugyanolyan tisztelettudóan kezeljék, mint a felnőtteket. Ez azt jelenti, hogy az erőszak bármilyen formája tiltott, legyen szó üvöltésről, büntetésről, megalázásról vagy lekezelésről. A büntetést, fenyegetést és parancsolást is kerülni kell a szelíd szülői nevelés során. Ehelyett meg kell érteni a gyerekek szükségleteit és érzelmeit, ugyanis így tudsz számukra lehetséges megoldásokat nyújtani.
Mik a szelíd szülői nevelés előnyei?
A megbecsülés, a szeretetteljes és kötődésközpontú nevelés segíti a gyermek fejlődését. A kicsi megtanulja, hogy önálló személyiségként tekintsen magára, akinek figyelnek a kívánságaira és szükségleteire. Ideális esetben segítséget kap az „önsegítéshez”. Ezen kívül javul a gyermekek érzékenysége, így olyan felnőttek válhatnak belőlük, akiknek magától értetődő lesz, hogy tisztelettudóan és körültekintően bánjanak másokkal.
Hátrányai is vannak ennek a fajta nevelésnek?
A szükségorientált kapcsolati dinamika során az összes családtag szükségleteit figyelembe kell venni és tisztelni kell. Gyakran azonban az anyukák pont a saját szükségleteikkel nem foglalkoznak. Átlépik a saját határaikat, hogy a lehető legjobb legyen a gyermeküknek. Sok szülőre olyan nyomás nehezedik, hogy emiatt elhanyagolják saját magukat, aminek következtében viszonylag rövid időn belül elfogynak a forrásaik. Másfelől a gyerekek hozzászoknak, hogy folyamatosan valaki figyeli a szükségleteiket. Ha ebből egy olyan minta alakul ki, amely során a szülők oldják meg a gyerekek konfliktusait és ismerik fel azok szükségleteiket, ahelyett, hogy a gyerekeket késztetnék arra, hogy megoldást találjanak, az rossz dinamikát szülhet.
Tehát kritikus vélemények is vannak a szükségorientált nevelést illetően?
A szelíd szülői nevelés alatt egyébként az érzékenységet és az elköteleződés melletti hajlandóságot értjük. Ennek ellenére gyakran kiragadják bizonyos részeit, majd a sikeres nevelés trükkjeiként reklámozzák. Ebből valódi hiedelmek alakulhatnak ki: a gyerekeket minél tovább kell szoptatni, hordozni és hagyni, hogy a szülői ágyban aludjanak. Ezek önmagukban azonban nem kötelezően betartandó előírások ahhoz, hogy kielégítsd a gyermeked szükségleteit. Gyakran azt is kritizálják a szelíd szülői nevelésben, hogy túl gyerekközpontú, a szülők a gyerekek rabszolgái lesznek, utóbbiak korlátok nélkül nőnek fel. Ennek azonban épp az ellenkezője az igaz: szabályokra és határokra igen is szükség van, főleg a biztonságérzet és a társadalmi kapcsolatok esetén. Ezeket azonban nem a hatalom tekintélyelvű formájával tartatják be, hanem azzal a kialakult partnerséggel, ami tiszteleten és megértésen alapul.
A szelíd szülői nevelést gyakorló szülők valamilyen módon nyomás alatt állnak?
Véleményem szerint a szülők jelenleg nagy nyomás alatt állnak. Érzékenyen kell bánniuk a gyerekekkel, és figyelniük kell arra, hogy ne ismételjék meg a saját szüleik (feltételezett) hibáit. A szükségleteket ki kell elégíteni, a kívánságokat teljesíteni kell, méghozzá úgy, hogy közben ebben a válságokkal sújtott világban pénzügyi biztonságot és stabilitást teremtenek. Ezek óriási kihívások. Minél kevésbé tudatosítják magukban a szülők a saját szükségleteiket és érzelmeiket, illetve minél kevésbé tudják ezeket jólkezelni, annál kevésbé lesznek képesek arra, hogy megvalósítsák a gyerekneveléssel kapcsolatos elvárásaikat. Az öngondoskodásnak ezért sokkal nagyobb jelentőségűnek kell lennie a családi dinamikában.
Hogyan sikerül a hétköznapokban megvalósítani a szükségorientált nevelést?
Családterapeutaként a rendelőmben gyakran találkozom az alábbi helyzetekkel:
1. példa: Nem kap édességet a bolt pénztáránál
Mindannyian ismerjük ezt a helyzetet: a gyerek szeretne valamit, de nem kapja meg, ezért mérges lesz. Ez a valami lehet például a pénztárnál kihelyezett édesség. A gentle parenting elvei alapján a szülők megnevezik a gyermek érzelmeit: „Tudom, hogy most mérges és csalódott vagy. Megértem, hogy így érzed magad, mert épp szeretnél valamit. Teljesen rendben van, hogy mérges vagy.” A gyermeket átsegíted az érzelmi kitörésén. Ezáltal növeled a biztonságérzetét, hiszen megtapasztalja, hogy a szüleiben negatív érzések esetén is megbízhat. Ezt követően a szülők különböző megoldási lehetőségeket ajánlanak fel a gyermeknek, ezáltal a kicsi maga dönthet, és megtapasztalhatja az önhatékonyságot. Ez azt jelenti, hogy a szülők a következőket türelmesen analizálják:
- Mit szeretne a gyermek (szükséglet): például éhes, unatkozik stb.
- Ennek kapcsán hogyan érzi magát (érzelmek): A szülők megnevezik a gyermek érzéseit.
- És a gyerek számára érthető nyelven elmagyarázzák, hogy mit várnak el tőle, illetve milyen szabályok vannak (határok):
- Például az egy alapszabály, hogy a pénztárnál soha nem vesznek semmit. Ehelyett inkább támogassátok a gyermek autonómiáját a vásárlás során, például azzal, hogy ő választhat gyümölcsöt.
2. példa: Rövid szünet a szülők számára
Ugyanilyen fontos, hogy szülőként tudasd a gyerekkel a saját szükségleteidet és határiadat. Például egy fárasztó munkanap után: „Kedves gyerekek, egy kevés énidőre van szükségem. Tíz percig egyedül szeretnék feküdni a kanapén. Ez idő alatt nyugodtan hallgassatok egy hangoskönyvet vagy rakjatok ki egy kirakót.” Ezáltal a gyerekek pontosan tudni fogják, hogy miért és mit vársz el tőlük. A gyerekek rendkívül együttműködők és sokkal érzékenyebbek, mint gondolnánk. Továbbá úgy tanulnak, hogy figyelik a szüleiket. Ideális esetben később ők is el fogják tudni mondani, ha szükségük van pár perc magányra.
3. példa: A gyerek „a semmiből” mérges lesz
Ha egy gyerek látszólag ok nélkül üvölt, ideges vagy mérges, akkor a szülők megpróbálhatják kideríteni, hogy milyen szükséglet állhat ennek a viselkedésnek a hátterében, és empátiát gyakorolhatnak. Szemmagasságban szólítsd meg a gyermeket, teremts vele testkontaktust, és kelts benne biztonságérzetet, ezeknek köszönhetően nagy valószínűséggel kapcsolatba tudsz kerülni az érzelmileg feldúlt gyermekkel:
- Stresszes helyzetekben mindig maradj nyugodt!
- Ismerd fel a gyerekek szükségleteit!
- Nevezd meg az érzéseiket!
- Figyelj a saját szükségleteidre!
