Alapvetően minden szülés esetén az anya és a gyermek jólléte a legfontosabb. Az orvosok, a szülésznők és a többi résztvevő minden erejével azon dolgozik, hogy a kisbaba egészségesen jöjjön a világra, az anyukának pedig a lehető legszebb és komplikációktól mentes legyen a szülési élménye. Ennek ellenére egyre többen választják a programozott császármetszést. Mi ennek a folyamata? Hogyan működik? Mire kell figyelni? Melyek az előnyök és hátrányok? A szakértőnk, Dr. Eva Lehner-Rothe nőgyógyász felvilágosítást ad a témával kapcsolatban.

Így működik a tervezett császármetszés

A kismama spinális érzéstelenítést kap, és a műtőben fekszik. Ez azt jelenti, hogy a has területén nem érez semmit, nem tudja mozgatni a lábait, azonban ébren van és minden történést átél. „Az érzéstelenítés hatékonyságának ellenőrzése érdekében az első vágás előtt egy csipesszel belecsípek a hasba. Amennyiben az anyuka nem reagál, az orvos tudja, hogy működik az érzéstelenítés, és kezdheti a műtétet.” A beavatkozás egy bőrmetszéssel kezdődik, következő lépésként felnyitják a méhet, majd kitágítják a bemetszést, hogy ki tudják emelni a babát. Ezt követően elvágják a köldökzsinórt, az újszülöttet átadják a szülésznőnek, aki megmutatja az anyukának. Utána még a műtőben megvizsgálják a kicsit, majd az édesanya mellkasára fektetik. Az aneszteziológus a szülést követően egy speciális szert ad az anyukának, aminek hatására leválik a méhlepény, így azt kézzel el tudják távolítani. A méhet és a hasfalat több rétegben összevarrják. A bőrvarrathoz felszívódó cérnát használnak, így később nincs szükséges varratszedésre. Amint az anyuka ismét tud mozogni, és elég erősnek érzi magát, felállhat, sőt mi több, speciális vízálló kötszerrel még zuhanyozhat is. Egy sima császármetszés normál esetben egy egyszerű műtéti beavatkozás, ami rendkívül jól tervezhető. „Jelentősen eltér a sürgősségi császármetszéstől. Utóbbira abban az esetben van szükség, ha a kisbaba a szülés során életveszélyes állapotba kerül, például gyengék a szívhangok vagy csökkent az oxigéntelítettség. Ilyenkor gyorsan kell cselekedni. Ez a fajta beavatkozás altatásban történik.”

Milyen esetekben ajánlott a császármetszés?

„Akkor szokták javasolni a császármetszést, ha a kisbaba túl nagy az anyuka medencéjéhez képest. További ok lehet a farfekvés, vagyis amikor a baba lábai vagy a feneke van lefelé.”

Milyen komplikációk fordulhatnak elő egy császármetszés során?

„Szövődmények mindig adódhatnak, hiszen ez egy nyílt hasi műtét. Fennáll annak a kockázata, hogy megsérül a hólyag vagy a bél. Főleg második és harmadik császármetszés esetén van nagyobb veszélynek kitéve a hólyag. Ezek a fajta komplikációk azonban ritkák, és a legtöbb esetben még a műtét alatt helyrehozhatók.”

Milyen a kérésre történő császármetszés?

Ez egy előre eltervezett beavatkozás, amit 7-10, vagy maximum 14 nappal a szülés várható dátuma előtt végeznek el, így elkerülve a spontán összehúzódásokat. Egy sürgősségi császármetszést ellenben akkor végeznek el, ha szülés közben valamilyen komplikáció lép fel. Egy tervezett császármetszés esetén a kismamát pontosan felvilágosítják az esetleges veszélyekről, majd egy beleegyező nyilatkozatot iratnak alá vele.”

Milyen előnyei és hátrányai vannak egy császármetszésnek a spontán szüléssel szemben?

„A császármetszés előnyei közé sorolandó, hogy tervezhető. Hátránya azonban, hogy a kismama tovább van ágyhoz kötve, illetve az a tény, hogy egy nagy hasi műtétről van szó. Császármetszés után a páciensek nem tudnak úgy mozogni, mint egy hüvelyi szülést követően. A heg megmarad, és a felépülési idő is tovább tart. Annak ellenére azonban, hogy ez egy műtéti beavatkozás, a császármetszés során ugyanúgy felszabadulnak az endorfinok, mint a természetes szülésnél.”

Mit kell tudnia a páciensnek a császármetszés előtt?

„Nagyon fontos annak tudatában lennie az anyukának, hogy a császármetszés egy műtét, ami után valószínűleg sokkal jobban kell kímélnie magát, mint egy spontán szülés esetén. A hormonális és testi változások ugyanazok, mint egy természetes szülésnél. A tejbelövellés, a folyás és a regeneráció ideje nem különbözik. Az utógondozás a gyermekágyi időszak utolsó vizsgálata keretein belül történik, kb. 6-8 héttel a beavatkozás után. Normál esetben a heg már egy hét elteltével begyógyult. Eleinte kímélnie kell magát az anyukának, és kerülnie kell a nehéz dolgok emelését. Irányelvként: maximum 5-7 kg-ot szabad eloszlatni a két kar között. A kisbabát természetesen bármikor tarthatja és hordozhatja.”