A 10.000 ismert algafajtából kb. 145 van, ami az emberek számára fogyasztható. Az ázsiai konyha elképzelhetetlen algák nélkül – Japánban például a napi élelmiszerfogyasztás ötödét teszik ki. Egy kutatás pedig kiderítette, hogy az újkőkorszaki Európában szintén az étrend szerves részét képezték az algák. Manapság azonban nagyon ritkán kerülnek a tányérra, legalábbis a világ ezen részén. De ez változni látszik: az alga már egy rendkívül trendi és felkapott superfood. Épp ezért utánajártunk, hogy mi áll az algaevési trend hátterében.

Mennyire fenntartható az algák fogyasztása?

Az összes növényi élelmiszerhez hasonlóan, az algák is sokkal környezetbarátabbak az állati eredetű termékeknél. Ezen kívül mezőgazdasági szempontból isszámos előnyük van: gyorsabban nőnek, mint a hagyományos haszonnövények, és kevesebb tápanyagra is van szükségük. Ahhoz, hogy szépen fejlődjenek, mindössze napfény és víz kell nekik. Vagyis az algakultúrák nem függnek a termékeny talajtól. Ezen kívül városokban is lehet termeszteni őket, ami nagy lehetőségeket rejt magában a globális élelmiszergyártás számára. A legjobb pedig, hogy fotoszintézissel a képesek a szén-dioxidot oxigénné alakítani.

Tipp: Tudj meg többet a növényi táplálkozásról a „Vegán táplálkozás: a legfontosabb tudnivalók kezdőknek” című cikkünkből.

A mikroalgáknak van egy további különlegességük: a makróalgákkal (más néven hínárfélékkel) ellentétben ezek mikroszkopikus növények, melyek mindössze egyetlen sejtből állnak. Emiatt annyira hatékony a termesztésük, hiszen a növény egészét fel lehet használni. Ezzel ellentétben a szárazföldi fajtáknak többnyire csak a termését fogyasztjuk el, a száruk, gyökereik és leveleik azonban sokszor nem hasznosíthatók.

Mennyire egészséges az olyan algák fogyasztása, mint a spirulina és chlorella?

A vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek gazdag keverékének köszönhetően az algák rendkívül fontos tápanyagforrást jelentenek. Az ehető algák kalcium-, magnézium-, vas-, cink-, szelén- és jódforrásként szolgálhatnak. Egyes algafajták pedig rendkívül sok, többszörösen telítetlen zsírsavat (például Omega-3 zsírsavat) tartalmaznak.

A tenger gyümölcsei nem csupán kevés kalóriát tartalmaznak, de rengeteg rost és fehérje is van bennük. A fehérjetartalmuk a szójáéval vetekszik, és magasabb a tojásénál. Gyakran a benne található B12-vitamint is kihangsúlyozzák, aminek a pótlása vegán étkezés esetén rendkívül fontos. Azonban a legtöbb algafajtánál – így a spirulina esetében is – az emberi szervezet nem tudja azt felhasználni. Ez alól kivétel a chlorella-alga.

Az algák tápanyagtartalma nagyon változó, és sok tényezőtől függ. A víz minősége, a learatás időpontja és a szárítási folyamat játszanak ebben szerepet. A szezonális és éghajlati ingadozások is befolyásolhatják a minőséget, ezen kívül számos egészséggel kapcsolatos állítás tudományosan nem alátámasztott. De léteznek kutatások, amelyek igazolták az algák pozitív hatásait. Ezeket a kutatásokat azonban gyakran sejttenyészeteken vagy állatokon végzik el, és aligha engednek következtetéseket levonni az emberre gyakorolt hatásokról.

Károsak lehetnek az algák?

Nem mindenkinek ajánlott algát fogyasztani, leginkább azok magas jódtartalma miatt. A friss algában azonban kevesebb jód található, mint a szárított termékekben. Ha utóbbiakat az elkészítés előtt vízbe áztatod, akkor kis mértékben csökkenteni tudod a jódtartalmukat. Az olyan édesvízi algákban azonban, mint a chlorella vagy a spirulina, sokkal kevesebb van ebből a nyomelemből. Ezen kívül a származási ország is lényeges: az ázsiai algakultúrákat sokszor egy év után aratják le, míg Európában ezt már pár hónap elteltével megteszik. Ebben a rövid időben pedig természetesen kevesebb jód tud felhalmozódni a növényekben. Főleg a várandósok, a gyenge immunrendszerrel vagy valamilyen pajzsmirigybetegséggel küzdő személyeknek ajánlott egyeztetni az orvosukkal, mielőtt rendszeresen vagy nagy mennyiségben fogyasztanának algát. (Ebben a cikkben még több tippet találsz arról, hogy melyik 8 élelmiszert tilos a várandósság alatt fogyasztani.)

Az algák nagyon értékesek az ökoszisztémák számára, ugyanis kiszűrik a vízből a káros anyagokat. Ha viszont algát szeretnél enni, tudnod kell, hogy ez egyben hátrány is. Ennek következtében ugyanis olyan nehézfémek kerülhetnek a tányérodra, mint az ólom, a kadmium, a higany vagy az arzén.

Ezen kívül gyógyszerkölcsönhatások is kialakulhatnak, főként antidiabetikumok vagy alvadásgátlók esetén. Óva intünk a superfoodként népszerüvé vált spirulinával kapcsolatban is, mert képes megkötni az olyan nehézfémeket, mint a vas, ezért ha sokat eszel belőle, az könnyen vashiányt okozhat.

Milyen ízűek az algák?

Egy európai ember számára az algáknak igencsak szokatlan ízük van: a legtöbbre sós, halas, tengervízre emlékeztető ízvilág jellemző. Ezt az ízt „umami”-nak szokták hívni, aminek jelentése: „ízletes”. Ez a jellegzetes aroma az algák magas glutamát-tartalmának köszönhető.

Azonban az algák között is vannak különbségek: az édesvízi algáknak nem annyira halas az ízük, sőt, egyesek teljesen ízetlenek. A trendalgának, a spirulinának inkább lágy az ízvilága, sokan a gombához, a tökmaghoz és az élesztőhöz hasonlítják. Míg a chlorella alga ízére a szénaszerű jelzőt szokták gyakran használni.

Hol érdemes evés céljából algát venni?

Az ázsiai éttermekben leginkább az úgynevezett makroalgákkal találkozol. Ilyenek a vörösalgák, a nori és dulse, a barnaalga kombu, a wakame és a hijiki vagy a zöldalga, az ulva. Nagy választékkal működő szupermarketekben, bio-boltokban vagy az interneten leginkább a szárított makroalgák kaphatók. Az ázsiai boltokban időről időre lehet találni friss vagy mélyhűtött algákat. A szárítottakon látható fehér lerakódás nem minden esetben penész, gyakran mindössze glutamát, ami a szárítás során ül ki a növényre.

A két legismertebb mikroalga, a chlorella és a spirulina, utóbbi szigorúan véve egy baktérium. A mikroalgák főként drogériákban és gyógyszertárakban kaphatók étrend-kiegészítőként, például por, tabletta vagy olaj formájában.

Szerkesztőségünk tippje: Olvasd el az „Étrend-kiegészítők: nőként ezt kell tudnod róluk” című cikkünket!

Van pár dolog, amire vásárláskor ajánlott figyelned: a terméken legyen feltüntetve a jódtartalom, továbbá a maximálisan fogyasztható mennyiség. A bio-minőségű algákat részesítsd előnyben. Amennyiben nem vagy biztos a származási országban és a minőségben, akkor inkább ne vedd meg az adott terméket.

Továbbá: az algák nem csupán a konyhában, a fürdőszobában is egyre kedveltebbek.

Alga a tányéron – Három tipp, amit érdemes kipróbálnod

Ha megjött a kedved az algák fogyasztásához, de közben egy kicsit vissza is riadtál különös ízük miatt, akkor haladj kis lépésekben. Ennek egyik előnye, hogy a szervezeted szépen lassan hozzá tud szokni ehhez az új élelmiszerhez. Ha ugyanis úgy változtatod meg a táplálkozásodat, hogy az sokkal több rostot tartalmazzon, akkor eleinte emésztési problémákat és puffadást tapasztalhatsz.

Három tipp, hogyan építheted be könnyedén az étrendedbe az algákat:

1. Az alga, mint vegán sűrítő

Az algák főleg a vegánok számára érdekesek: tökéletesen alkalmasak a folyadékok szilárdítására. Ehhez makroalga kivonatot használnak. A három legelterjedtebb termék az agaragar, a karragén és az alginsav.

Az agaragart és a karragént őrölt vörös hínárból készítik, az alginsavat pedig barnaalgából. Az agaragarnak a legjobb a sűrítő hatása, így remek választás szószokhoz és süteményekhez, de akár sajt előállításához is. A karragént főként stabilizátorként használják tejtermékekben. Az alginsav pedig egy remek zselatin-helyettesítő például jégkrémek, joghurtok és gyümölcsdesszertek készítésekor.

2. Algák porformában

Az algák könnyebb elrejteni az ételekben, mint gondolnád. Az olyan mikoralgák, mint a spirulina és a chlorella már porként is kaphatók. Ezáltal egyszerűen hozzá tudod keverni őket a saját készítésű kenyér tésztájához vagy a smoothie-hoz. Egyetlen hátránya: az algapor magas klorofill tartalma miatt zöldes-szürkés színe lesz az ételeknek.

3. Az algák, mint fűszerhelyettesítők

Egy további remek tipp, ha szépen lassan szeretnéd hozzászoktatni szervezetedet az algák ízéhez: egyszerűen helyettesítsd a sót szárított, aprított algapelyhekkel. Ezek remek ízt adnak, méghozzá sok tápanyaggal vegyítve, azonban kevesebb nátriummal. Wokban készített ételek, saláták, tojásos fogások, pürék és tészták esetén szintén remek választás.

Algát a dm kínálatában is találsz: