Egy neurológus elmagyarázza: így ismerhető fel és kezelhető a migrén

Az érintettek ismerik már a következő szituációt: sok a dolgod, de hirtelen jelentkeznek a migrén tünetei. Eleinte lehet, hogy próbálsz tudomást sem venni róluk, de legtöbbször ez nem sikerül túl sokáig. A végeredmény: elhalasztott időpontok, lemondott találkozók, helyettük pedig egy sötét szobában fekszel. Hosszútávon ez igencsak frusztráló lehet. A migrén-szakértő azonban felvilágosít ezekről a rejtélyes fejfájásokról.

Tudnivalók a migrénnel kapcsolatban

Dr. Christian Wöber a neurológia és pszichiátria specialistája. Praxisa Bécsben található, ahol többek között migrénnel küszködő személyeket kezel. Ebben az interjúban megosztja tudását, és felvilágosít migrén témában.

1. Melyek a migrén jellegzetes tünetei?

A migrén sokkal több mint egy „sima” fejfájás, és sokszor már a fejfájás előtt olyan tüneteket produkál, mint az ásítás, fáradtság, nyaki fájdalom, fény-, hang- és szagérzékenység, hirtelen éhség vagy hangulatváltozás. Az érintettek kb. 15 százalékánál az úgynevezett aurás migrén jelentkezik. Ennek a leggyakoribb tünetei közé soroljuk a látászavart, a ritkábbak közé pedig az érzékvesztést és a beszédhibát, melyek akár egy órán át is fennállhatnak. Az azt követő fejfájás a legtöbb esetben (de nem mindig) egyoldalú, lüktető, középerős vagy erős, és mozgás következtében még intenzívebb lesz. Olyan kísérő tünetek is jelentkeznek, mint az émelygés, hányás, fény- vagy hangérzékenység. A fejfájás enyhülése után az érintettek gyakran levertek és fáradtak. A migrénes rohamok befolyással vannak a hétköznapi teendőkre, korlátozhatják vagy teljesen el is lehetetleníthetik azokat.

2. Miben különbözik a migrénes a „sima” fejfájástól?

A „sima” fejfájás, amit az orvosok tenziós fejfájásnak hívnak, nem annyira erősek, alig jelentkeznek kísérő tünetek, továbbá nem korlátoznak be olyan mértékben, mint a migrén.

3. Hogyan diagnosztizálható a migrén? Milyen orvost kell felkeresnem, ha felmerül a migrén gyanúja?

A diagnózis felállítása egy beszélgetést követően történik, amely során az érintettek beszámolnak a panaszaikról. Nincsen se labor-, se CT- vagy MRI-vizsgálat, ami alátámasztaná a diagnózist. Ha ki kell zárni bizonyos okokat, melyek kiválthatják a migrént, akkor szükség lehet további vizsgálatokra, mint például egy MRI-re. Fejfájás esetén először a háziorvost kell felkeresnünk. A neurológia pedig a fejfájásokra specializálódott szakterület. Csak ritka esetben, ha például egy olyan fajta fejfájás jelentkezik, ami még soha, szükségessé válhat a sürgősségi felkeresése, ahol ki tudják deríteni, hogy mi váltotta ki.

4. Mi okozhatja a migrént?

A migrén kiváltó okai egyénfüggők. A hétköznapi történések tudatos figyelése segíthet abban, hogy kitaláld, mi okozza: például havi vérzés, kevés alvás, stressz, külső ingerek, rendszertelen étkezés vagy túl alacsony folyadékbevitel. Sok roham esetén azonban ismeretlen marad az azt kiváltó ok. Néha az időjárás is befolyással lehet rá, de ez is egyénfüggő. Ezen kívül – más okokkal szemben – az időjárást nem tudod befolyásolni. Míg egy túl szorosan összefogott lófarok is okozhat fejfájást, amin viszont könnyű változtatni.

5. Migrén: mi segít ténylegesen? Milyen házi praktikák léteznek, és gyógyítható-e egyáltalán?

A migrén kezelése egyfelől az adott rohamra fókuszál, másfelől – gyakori migrén esetén – arra, hogy megelőzd annak kialakulását. Akut migrén esetén a legtöbbször fájdalomcsillapítók vagy speciális migrén készítmények segítenek. Az utóbbiak közé sorolandó a triptán, illetve rövid ideje a gepántok is. Az a fontos, hogy a gyógyszert megfelelő dózisban, illetve a roham elején szedjük be. A cél az, hogy a roham két órán belül elmúljon, a gyógyszer megbízhatóan hasson, és tolerálható legyen. Sok esetben segít, néha pedig elkerülhetetlen, hogy behúzódjunk egy csendes és sötét szobába. Az olyan házi praktikák, mint a hideg borogatás vagy a kávé szintén enyhülést hozhatnak, de ezek hatása nem megbízható.
Ha egy hónapban négy vagy annál több napon jelentkezik a migrénes fejfájás, akkor ajánlott a megelőző kezelés. Ez jelenthet erőnlétet javító sportot, relaxációs gyakorlatokat, akupunktúrát, étrend-kiegészítők (magnézium, B2-vitamin, Q10-koenzim) szedését, de akár mindennap szedendő gyógyszereket is. Azok számára, akiknek ezek nem hoznak javulást, egy már több éve létező injekció (illetve rövid ideje infúzió is) hozhat javulást. Ezt havonta egyszer vagy háromhavonta kell beadatni. Súlyos esetekben botulinumtoxin injekciókat is alkalmaznak. Sokrétű és hatásos kezelési módok léteznek, azonban nincs olyan terápia, ami végérvényesen elmulasztaná a migrént.

6. A megfelelő étkezés jótékony hatással lehet az érintettek közérzetére, illetve csökkenteni tudja a rohamok számát?

A rendszeres étkezésre és megfelelő folyadékfogyasztásra ajánlott fokozottan figyelnünk. A különféle ételintoleranciákra (melyek alapvetően nemcsak migrén formájában mutatkoznak meg) szintén. Speciális migrén-diéta nem létezik. A fogyókúrák pedig tovább ronthatnak az életminőségen, hosszútávon pedig többségük úgysem tartható.

7. Mit szeretne még mondani az érintetteknek? Vannak speciális tippjei vagy trükkjei?

Ha a fejfájás korlátozza a hétköznapokat, és gyógyszer beszedése ellenére sem múlik el, illetve folyamatosan visszatér, akkor mindenféleképpen keressenek fel egy orvost. A kezelési lehetőségek sokfélék. A legtöbb érintettnél hatásos terápiával jelentősen javítható az életminőség.