Így előzheted meg a visszér kialakulását

Mi az a visszér?

Visszértágulat vagy varikozitás alatt azt a jelenséget értjük, amikor a vénák érfala rendellenesen megvastagszik vagy kitágul, így nem látja el megfelelően a feladatát. A visszér betegség leggyakrabban az alsó végtagon alakul ki. A kis – esztétikai problémát jelentő – seprűvénáktól a nagy, kidudorodó, végeredményben akár kifekélyesedő visszér-tágulatokig terjedhet a probléma megjelenése.

A visszérbetegség kialakulásának elsődleges okai:

• genetikai hajlam
• hormonális hatások (például fogamzásgátló tabletta szedése)
• terhesség
• idősödés
• sok állással vagy üléssel járó munkák
• mozgáshiány
• helytelen táplálkozás
• túl szűk ruházat

Hogy alakul ki a visszérbetegség?

A verőerek (artériák) feladata a szív felől a szövetek irányába az oxigéndús vér szállítása. Miután az oxigént és a tápanyagokat felveszik a szövetek, a visszerek (vénák) feladata a szén-dioxidban gazdag vér visszajuttatása a szív felé, ahonnan a tüdőbe kerül, és újra oxigénnel telítődik. Ebben a folyamatban segít az ereket körülvevő izmok pumpaszerű működése, a szív megfelelő szívóereje, a rugalmas vénafal és a visszaáramlást gátló billentyűk.
Ha a visszerekben megnövekszik a nyomás, és ez tartósan fennáll, az a vénabillentyűk elégtelenségéhez vezethet. A nem záródó billentyű miatt megnő a nyomás a szívtől távolabbi érszakaszban, emiatt ezeken a területeken kitágulnak, kanyargóssá, merevfalúvá válnak az erek.
Ugyan az érintettek 90%-a örökli a hajlamot a betegségre, számos lehetőség kínálkozik a kialakulásának megelőzésére.

Milyen veszélyei vannak a visszerek kitágulásának?

Ahogy az elején is említettük, a kitágult vénákra általában úgy tekinthetünk, mint egyszerű szépséghibákra, önmagukban tehát ártalmatlanok. Mégis tanácsos felkeresned egy orvost, ha visszér alakul ki a lábadon. Veszélyessé válhat ugyanis a helyzet, ha a visszerek begyulladnak. Ugyan maga a felületes visszérgyulladás ártalmatlan állapot, ami akár magától is meggyógyulhat, fontos azt komolyan venni, hiszen a probléma könnyen a mélyen fekvő vénákra is átterjedhet, így vérrögök ott is keletkezhetnek, és kialakulhat a mélyvénás trombózis. Amennyiben ez a kettő (vérrög) leszakad, és a véráramba kerül, úgy a tüdőbe juthatnak, és embóliát okozhatnak. Ez a visszérgyulladás azonban a megfelelő kezelésnek köszönhetően elkerülhető. És ha téged (még) nem is érint a probléma, akkor is tanácsos foglalkoznod a megelőzéssel.

Milyen típusai vannak a visszereknek?

Felületes vagy elsődleges visszértágulatok (primer varikozitás)

A visszérbetegségnek ez a formája érinti a legtöbbeket. Oka veleszületett vénafal-gyengeség és a vénabillentyűk szerkezeti elfajulása a felületes- és a mélyvénákban. Ez a veleszületett hajlam örökölhető. Ebbe a kategóriába tartoznak például a jól ismert seprűvénák. Ezek inkább a szemünket zavarják, egészségügyi szempontból kisebb jelentőséggel bírnak.

Másodlagos visszértágulatok (szekunder varikozitás)

A visszerek kb. 30 százaléka tartozik ebbe a csoportba. Ezek valamilyen elzáródás vagy trombózis után alakulnak ki, a legtöbb esetben egy mélyvénás trombózis következtében. Ennek oka, hogy a mélyvénás elzáródás miatt a felületi vénarendszeren keresztül kell elfolynia a vérnek.

Milyen tünetei vannak a visszérbetegségnek?

A kidagadó, kékes-lilás vénák mellett még a következő jelek is visszérbetegségre utalhatnak:

• vizesedés, láb- és bokadagadás
• fáradt, elnehezült lábak
• viszketés, égő és szúró fájdalom a lábakban
• éjszakai láb- és vádligörcsök

Ha tehát ezen tünetek közül egyet vagy többet is tapasztalsz magadon, akkor tanácsos felkeresned az orvosodat, aki adott esetben beutal téged egy szakorvosi vizsgálatra. Ha időben cselekszel, megelőzheted a nagyobb probléma kialakulását.

Hogy előzhető meg a visszér kialakulása?

Ahogy már említettük, nem vagyunk könnyű helyzetben. Ennek egyrészről az az oka, hogy általában örököljük a vénás betegségre való hajlamot, másrészről pedig az, hogy sokan végzünk hosszas üléssel és állással járó munkát. Néhány dolgot mégis tudsz tenni megelőzésért.

1. Mozogj eleget

Ha olyan munkahelyen dolgozol, ahol napközben nem, vagy csak keveset mozogsz, akkor érdemes a szabadidődet aktívan töltened, kompenzálva ezzel a mozgáshiányt. Sétálj – akár csak rövidebb szakaszokat is –, amilyen gyakran csak teheted. Ezenkívül liftezés és mozgólépcsőzés helyett inkább lépcsőzz. Az olyan sportágak, mint a kerékpározás és az úszás, is segíthetnek a megelőzésben. Fontos, hogy a mozgást integráld a mindennapjaidba, és tedd rendszeressé.
Ha irodai munkát végzel, akkor amilyen gyakran csak teheted, állj fel a székedből, és tégy néhány lépést. Ezenkívül érdemes odafigyelned arra is, hogy ne rakd keresztbe a lábaidat, mert az elzárja az ereket az alsó végtagban, és lassítja a vérkeringést. Kérdezd meg az orvosod arról, hogy javasolt lehet-e a számodra a kompressziós harisnya viselése.

2. Váltózuhany

Egyszerűen a tisztálkodási rutinod részévé teheted. Végy egy meleg zuhanyt, s annak végén öblítsd le a lábaidat hideg vízzel. A meleg víz kitágítja vénákat, a hideg pedig összehúzza azokat. A meleg-hideg inger serkenti a vérkeringést. Egy további opció lehet a Kneipp-féle víztaposás.

3. Egészséges táplálkozás

Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás sok szempontból is előnyös a szervezeted számára, többek között a visszerek kialakulásának megelőzéséhez is hozzájárulhat. Egyrészről az egészséges táplálkozásnak köszönhetően könnyebb tartani a súlyodat, ami azért előnyös, mert a túlsúly extra nyomást gyakorolhat a lábak vénáira. Másrészről pedig bizonyos élelmiszerek – például a zsíros halak – rugalmasabbá teszik a vénákat. Amit nem lehet elégszer elmondani: rendkívül fontos a megfelelő folyadékbevitel. A vénák is hálásak érte.

4. Visszérmegelőző szerek a hűtőszekrényből

Megelőzésre vagy az enyhe esetek kezelésére házi praktikákat is bevethetsz.

Túrós pakolás: Kenj hideg túrót az érintett területekre, majd kösd be egy kendővel. A túrós pakolás gyulladásgátló hatású, és enyhíti a duzzanatot.
Vádlikötés illóolajokkal: Csepegtess illóolajokat (pl. levendulát) hideg vízbe, és márts bele egy kendőt. Burkold be a vádlid a kendővel, és hagyd rajta 30 percig. Ezenkívül a körömvirágteás kötés is hatásos lehet.
Vénaápoló termékek: Mozgással és egészséges táplálkozással kombinálva az olyan speciális vénaápoló termékek, mint a vénakezelő krémek, balzsamok, zselék és sprayk is segíthetnek a vénák egészségének megőrzésében, és az enyhe panaszok enyhítésében.
C-vitamin: gyulladásgátló hatásának köszönhetően a C-vitamin segít a visszerek kialakulásának megelőzésében.
Fokhagyma: Főzz sokat fokhagymával, mert a zöldség vérhígító hatású.
Petrezselyem: Ha nem ízlik a fokhagyma, akkor használj petrezselymet. Ez a fűszernövény is szabályozza a vérkeringést.
Almaecet: Az almaecet belsőleg és külsőleg alkalmazva is hatásos visszérmegelőző szer. Idd hígítva, vagy dörzsöld a lábadba!
További jótékony hatású élelmiszerek: szőlőlé, paprika, csipkebogyó és gyömbér.

Hogy kezelhető a visszeres láb?

Ha már komolyabb visszereid vannak, és a házi praktikák hatástalannak bizonyulnak, akkor még mindig ott a lehetőség ezeket műtéti úton eltávolítani. A kiterjedtebb, előrehaladottabb visszértágulatok gyógyítására napjainkban korszerű műtéti megoldás a felszínes fő gyűjtőér és oldalágainak teljes kiirtása, a tágult visszerek eltávolítása, valamint az elégtelenül működő mély és felszínes gyűjtőérrendszert összekötő vénák lekötése.

1. A visszerek eltávolítása műtéti úton:

• Stripping: az eljárás során kis metszést ejtenek a bőrön, amelyen keresztül eltávolítják a kívánt hosszabb vénát.
• Phlebectomia: Az ambuláns phlebectomia során több kisebb metszést ejtenek a bőrön, amelyen keresztül a kis tágult ereket távolítják el.

2. Endovénás technika:

Az eljárás során egy vékony csövet vezetnek a vénába, majd a katéter végét felforrósítják, amely a véna falának károsodását és az ér elzáródását idézi elő. Elsősorban nagy, kanyargós vénák esetében alkalmazzák.

3. Habszkleroterápia:

A hab szkleroterápia esetében a befecskendezendő anyagot levegő segítségével felhabosítják. Ez az anyag károsítja az erek legbelső rétegét, így a vénák elzáródnak, és idővel felszívódnak.


Arról, hogy számodra mely eljárás lesz a legmegfelelőbb, az orvosod ad tájékoztatást. Elméletileg ezek a beavatkozások bármely évszakban elvégezhetők. Mégis érdemes végiggondolni, hogy mikorra kérsz időpontot, mert a beavatkozás utána egy kis ideig mindenképpen kompressziós harisnyát kell viselned, és kerülnöd kell a szaunát, valamint a szoláriumot. Ezért a visszér-eltávolítás „főszezonja” októbertől májusig tart. Hogy szükség van-e operációra, és hogy azt mikor kell végrehajtani, arról az orvosod fog dönteni. Ha a meleg évszakban a visszereid miatt fokozottabb a trombózis- vagy tüdőembólia-veszély, akkor tanácsos lehet mielőbb a tettek mezejére lépni.