Testtömeg-index, azaz a BMI
Egészség és életmód témában, sőt az orvoslásban is gyakran használt mutató a testtömeg-index. Megmutatja, hogy a testtömeg mennyire tekinthető egészségesnek a magassághoz képest. Nézzük, hogyan kell kiszámolni, és milyen tényezők befolyásolhatják az eredmények értékelését.
A BMI (body mass index, magyarul testtömegindex vagy TTI) a testtömeg és a testmagasság négyzetének hányadosa. Úgy kapod meg, hogy a kilogrammban mért súlyodat elosztod a méterben mért magasságod négyzetével. Ha például 63 kg és 168 cm vagy, akkor a BMI-d 63/(1,68*1,68) = 22,32. A számolás után nincs más dolgod, mint megnézni, hogy az eredmény az Egészségügyi Világszervezet besorolása szerint melyik kategóriába tartozik.
A kapott érték jelentése a következő:
16 alatt: súlyos soványság
16 – 16,99: mérsékelt soványság
17 – 18,49: enyhe soványság
18,5 – 24,99: normális testsúly
25 – 29,99: túlsúly
30 – 34,99: I. fokú elhízás
35 – 39,99: II. fokú elhízás
40 vagy afölött: III. fokú elhízás
A fenti példa alapján tehát a 22,32 normális testsúlyról árulkodik.
Hogyan kell kiszámolni a BMI-t?
A BMI (body mass index, magyarul testtömegindex vagy TTI) a testtömeg és a testmagasság négyzetének hányadosa. Úgy kapod meg, hogy a kilogrammban mért súlyodat elosztod a méterben mért magasságod négyzetével. Ha például 63 kg és 168 cm vagy, akkor a BMI-d 63/(1,68*1,68) = 22,32. A számolás után nincs más dolgod, mint megnézni, hogy az eredmény az Egészségügyi Világszervezet besorolása szerint melyik kategóriába tartozik.
A BMI értékelése
A kapott érték jelentése a következő:
16 alatt: súlyos soványság
16 – 16,99: mérsékelt soványság
17 – 18,49: enyhe soványság
18,5 – 24,99: normális testsúly
25 – 29,99: túlsúly
30 – 34,99: I. fokú elhízás
35 – 39,99: II. fokú elhízás
40 vagy afölött: III. fokú elhízás
A fenti példa alapján tehát a 22,32 normális testsúlyról árulkodik.
A BMI korlátai
Ugyan a testtömegindex hasznos és rendkívül könnyen kiszámítható mutató, számos kritika érte az elmúlt évtizedekben.
Az első és legfontosabb ellenérv a használatával kapcsolatban, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe a testösszetételt, vagyis azt, hogy a testtömeg hányad része zsír vagy izom. Emiatt fennáll az a paradoxon, hogy a nagyobb izomtömegű, ám teljesen egészséges testzsírarányú (sőt, akár kifejezetten szálkás) alkatúakat is túlsúlyosnak – vagy akár elhízottnak – bélyegezhet, mert az izom többet nyom a zsírnál.
A BMI-vel kapcsolatban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy kifejezetten felnőttek magassághoz viszonyított testtömegének értékelésére alkalmas, így gyerekeknél nem használható.
Viszont az idősebb korosztálynál is érdemes fenntartással kezelni az eredményt, akár az élsportolóknál, csak éppen ellenkező okból kifolyólag: míg a sportolóknál félő, hogy a BMI túlsúlyként vagy elhízásként értékeli a jelentős izomtömeget, addig az idősebbeknél nem veszi számításba azt, hogy a kor előrehaladtával járó izomveszteség révén normális testsúlynál is fennállhat veszélyesen magas testzsírarány.
Mit érdemes még mérni mellette?
A legújabb ajánlások szerint a BMI-t ajánlott együtt értékelni a derékbőséggel, ami nőknél 80 cm-nél vagy afölött jelent megnövekedett egészségügyi kockázatot, férfiaknál pedig 94 cm a határ.
