Élelmi rostok
Biztosan hallottad már a tanácsot, hogy „egyél több rostot”! De mik azok az élelmi rostok, és miért van szükség rájuk?
A főleg gyümölcsökben, zöldségekben, teljes értékű gabonafélékben és hüvelyesekben megtalálható élelmi rostok olyan növényi részeket jelentenek, amelyeket a szervezetünk nem tud megemészteni. A többi táplálékkomponenssel – például a zsírokkal, a fehérjékkel és a szénhidrátokkal – szemben nem dolgozza fel őket az emberi test, hanem viszonylag sértetlenül áthaladnak a tápcsatornán.
Megkülönböztethetünk egymástól vízben oldódó és nem oldódó rostokat. Előbbiek zselés állagú masszává oldódnak a vízben, és segítenek a koleszterin- és a vércukorszint csökkentésében. Oldódó rostokat tartalmaznak például a zab, a borsó, a bab, az alma, a citrusfélék, a sárgarépa, az árpa és az útifű.
Mik azok az élelmi rostok?
A főleg gyümölcsökben, zöldségekben, teljes értékű gabonafélékben és hüvelyesekben megtalálható élelmi rostok olyan növényi részeket jelentenek, amelyeket a szervezetünk nem tud megemészteni. A többi táplálékkomponenssel – például a zsírokkal, a fehérjékkel és a szénhidrátokkal – szemben nem dolgozza fel őket az emberi test, hanem viszonylag sértetlenül áthaladnak a tápcsatornán.
Milyen rostok vannak?
Megkülönböztethetünk egymástól vízben oldódó és nem oldódó rostokat. Előbbiek zselés állagú masszává oldódnak a vízben, és segítenek a koleszterin- és a vércukorszint csökkentésében. Oldódó rostokat tartalmaznak például a zab, a borsó, a bab, az alma, a citrusfélék, a sárgarépa, az árpa és az útifű.
A vízben nem oldódó rostok elsősorban ahhoz járulnak hozzá, hogy az emésztőrendszeren áthaladva javítsák a széklet összetételét és állagát, így sokat segíthetnek a rendszeres bélmozgás elérésében és fenntartásában. Kiváló forrásuk a teljes kiőrlésű liszt, a magvak, a bab és az olyan zöldségek, mint a karfiol, a zöldbab és a burgonya. Az oldódó és nem oldódó rostok mennyisége és aránya minden növényi eredetű táplálékforrásnál más és más, ezért is egészséges a változatos táplálkozás.
Segítenek a fogyásban és a súlytartásban
Noha a fogyás záloga a kalóriadeficites táplálkozás és a rendszeres testmozgás, a rostok segíthetik ezt a folyamatot. Kutatások bizonyítják, hogy a rostban gazdag étrend olyan mértékben hozzájárul az anyagcsere-folyamatokhoz, hogy mind a fogyás folyamatát, mind pedig az egészséges testsúly megtartását segíti.
Csökkentik a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát
Azok, akik több rostot visznek be a szervezetükbe, alacsonyabb 2-es típusú cukorbetegség-kockázattal számolhatnak, mint azok, akik kevesebbet. Az eddigi vizsgálatok szerint a vízben oldódó és nem oldódó rostok kombinációja járul hozzá a rizikócsökkentéshez, bár eddig még nem sikerült megfejteni, hogy pontosan milyen folyamat révén. A tudósok a rostok bélflóra-kiegyensúlyozó és gyulladáscsökkentő hatásait sejtik mögötte.
Csökkenti a szívbetegségek kockázatát
A szív- és érrendszeri megbetegedések Magyarországon is a vezető haláloki tényezők között szerepelnek. Mivel a rostok szerepet játszanak az emésztőrendszeren keresztüli lipidfelvételben, hozzájárulnak a koleszterinszint csökkentéséhez – márpedig a magas koleszterinszint a szív- és érrendszeri betegségek egyik legfontosabb rizikótényezője.
