Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a munkánkat?
Mina Saidze a mesterséges intelligencia egyik nemzetközileg elismert szakértője, aki sürgeti, hogy a jövőben igazságosabb és emberibb feltételek legyenek a munka világában. Azt is elmondja, hogy ehhez mire lenne szükség.
Tartalomjegyzék
- A mesterséges intelligencia igazságtalan?
- A nagy vállalatok HR osztályai például olyan mesterséges intelligenciát használó programokkal dolgoznak, melyek világszerte keresik a megfelelő embert egy adott pozícióra. Ennek előnye (legalábbis azt mondják), hogy az algoritmusnak hála sokrétűbb lesz a munkaközösség, és az állásokat is igazságosabban tölti be. Egyetért ezzel?
- Tehát az algoritmust úgy fejlesztették le, hogy eleve hátrányba hozza a nőket?
- Vannak példák, melyek azt mutatják, hogy ezt lehetne jobban is csinálni?
- De ezek még mindig a kivételek?
- Éppen ez a küldetése a tanácsadó cégének, az Inclusive Tech-nek, ami Európa-szerte az első, ami a mesterséges intelligencia etikájával és a diverzitással foglalkozik. Honnan jött az ötlet, hogy ilyen vállalatot alapítson?
- Tehát elhatározta, hogy a felvilágosítás lesz a munkája?
- Nagyon sok foglalkozás el fog tűnni, meg fog változni – azonban sok új is lesz. Ez lehet a nők nagy esélye az IT-szektorban?
- Ön is pályakezdő volt. Hogyan indult el?
- Ezután autodidakta módon megtanult programozni…
- Mesterséges intelligencia: csak próbáld ki!
- Tudj meg többet a mesterséges intelligencia szakértőről, Mina Saidzeról
El tudja készíteni az adóbevallást, megfelelő utasítások alapján reklámfilmet készít, de akár életet is ment, a sürgősségi osztályon segíti a pontosabb és gyorsabb diagnózist: a mesterséges intelligencia számos módon áll az emberiség szolgálatára. Például úgy, hogy átvállalja a monoton feladatokat, vagy pár másodperc alatt angolra fordít egy szöveget. Ezektől függetlenül megvannak a hátrányai is.
A média többször beszámol tervezett elbocsátásokról, ami hol adóhivatali dolgozókat érint, hol mérnököket. A tech-szakértő, Mina Saidze Inclusive Tech elnevezésű cégén keresztül különböző szervezeteknek és vállalatoknak ad tanácsot a mesterséges intelligencia etikájával és a diverzitással kapcsolatban. A 31 éves szakember azt szeretné, ha ez az átmenet humánusan és igazságosan menjen végbe, ezen belül pedig a nők jogai számára a legfontosabbak.
A mesterséges intelligencia igazságtalan?
A mesterséges intelligencia önmagában se nem igazságos, se nem igazságtalan, hanem a társadalom tükre. A technológia sosem semleges, hiszen emberek alkotják. Mi felelünk azért, hogy milyen értékei vannak. Ezért magunkkal kell kezdenünk, azaz szembe kell néznünk az előítéleteinkkel és az elfogultságainkkal. Ellenkező esetben a mesterséges intelligenciának diszkriminatív hatásai lehetnek.
A nagy vállalatok HR osztályai például olyan mesterséges intelligenciát használó programokkal dolgoznak, melyek világszerte keresik a megfelelő embert egy adott pozícióra. Ennek előnye (legalábbis azt mondják), hogy az algoritmusnak hála sokrétűbb lesz a munkaközösség, és az állásokat is igazságosabban tölti be. Egyetért ezzel?
Én ezt differenciáltabban látom. Tulajdonképpen ez egy kétélű fegyver. Több olyan esetet láttunk már, amelynél a technológiai vállalatok használni kezdtek egy mesterséges intelligenciára épülő toborzó-szoftvert, ami a férfi jelentkezőket egyértelműen előnyben részesítette a nőiekkel szemben. A szoftverbe régi adatokat tápláltak, és tudni kell, hogy korábban ezekre a pozíciókra aránytalanul több férfit vettek fel.
Tehát az algoritmust úgy fejlesztették le, hogy eleve hátrányba hozza a nőket?
Amennyiben a toborzó szoftver úgy van programozva, hogy etikus, felelősségtudatos és transzparens legyen, akkor segíthet a személyi döntések meghozatalánál. A gyakorlatban azonban ez ritkán van így, ami azzal magyarázható, hogy a mesterséges intelligencia etikáját luxustémaként kezelik. Jelenleg óriási a verseny a generatív mesterséges intelligencia körül. Az elsődleges szempont pedig a profit maximalizálása – akár úgy, hogy elsőként dob a piacra valaki egy innovációt –, vagy a folyamatok automatizálása.
Vannak példák, melyek azt mutatják, hogy ezt lehetne jobban is csinálni?
Igen. A svájci kiadó, a Ringier az „EqualVoice” elnevezésű kezdeményezésével egy speciális funkciót épített be a tartalomkezelő rendszerébe: a szerkesztők már a cikk írásakor látják, hogy az idézett szakértők hány százaléka nő. A nők véleménye ugyanis még mindig sokkal ritkábban kap nyilvánosságot. A mesterséges intelligencia viszont hozzájárulhat az igazságosság növeléséhez, ha egyszerűen csak számol, és tudatosítja, hogy hogyan néz ki az eloszlás. Az újságírók így jobban figyelembe tudják venni a hátrányos helyzetű csoportokat. Pár ilyen pozitív példa létezik.
Ha többet szeretnél tudni innovatív ötletekről, akkor olvasd el a „Vegán bőr: mit kell tudni a jövő fenntartható anyagairól?” című cikkünket.
De ezek még mindig a kivételek?
Az etikának alapból fontosabb szerepet kellene játszania. Gyakrabban kell feltennünk olyan kérdéseket, amelyek túlmutatnak a jövedelmezőségen. Mennyi ember életét tudjuk jobbá varázsolni vagy akár megmenteni ezzel a technológiával? Hogyan tudjuk azt elérni, hogy a digitalizálás mindenki számára előnyös legyen? Hogyan válhatnak a munkahelyek diverzebbé és igazságosabbá?
Éppen ez a küldetése a tanácsadó cégének, az Inclusive Tech-nek, ami Európa-szerte az első, ami a mesterséges intelligencia etikájával és a diverzitással foglalkozik. Honnan jött az ötlet, hogy ilyen vállalatot alapítson?
A pandémia első hulláma során volt időm fontos kérdéseket feltenni magamnaj. Miért akarok kiállni? Arra jöttem rá, hogy mindig kívülálló voltam, az irodában, a megbeszéléseken és a konferenciákon: legtöbbször én voltam az egyetlen nő és az egyetlen színes bőrű. Európában mindössze 23 százalék körül van a női munkaerő aránya az IT-szektorban. Nem akarok egy olyan világban élni, amit férfiak teremtenek férfiak számára. Olyan jövőt szeretnék, ahol a technológiát mindenki egyformán tervezi, mert a mesterséges intelligencia fogja meghatározni a jövőnket, és ezzel már most is nap mint nap szembesülünk. Ha például kezembe veszem a mobiltelefonomat, és ránézek a hírekre, akkor cikk- vagy termékajánlásokat kapok: ezeknek pedig közük van a mesterséges intelligenciához.
Tehát elhatározta, hogy a felvilágosítás lesz a munkája?
Különböző szervezeteknek, egyesületeknek, alapítványoknak és vállalatoknak adunk tanácsokat. A politikával és a médiával is foglalkozunk. A matematikai, informatikai, természettudományi és technológiai területeken általában a politika kezdeményez néhány kisebb támogatási programot nők számára, de ezek nem elegendők. Mindenképpen a digitális oktatás reformjára kell törekednünk Európa-szerte, ami azt jelenti, hogy már harmadik osztálytól kezdve tanítani kellene olyan tantárgyakat, mint például az adatismeret. Az egyetemeken olyan kötelező modulokat kellene bevezetni, melyek tartalmazzák a mesterséges intelligencia etikáját és az adatelemzést, hiszen ezekre van szükség ahhoz, hogy a következő generációkat megfelelően kiképezzük a digitális munkaerőpiacra. Az embereket pedig arra kell tanítanunk, hogy továbbra is dolgozhassanak a szakmájukban, vagy át tudják képezni magukat.
Nagyon sok foglalkozás el fog tűnni, meg fog változni – azonban sok új is lesz. Ez lehet a nők nagy esélye az IT-szektorban?
Valóban, nagyon sok lehetőség vár a nőkre. Az IT-szektor társadalmi mobilitást és elismerést, illetve részvételt biztosított számomra. Azt szeretném, hogy ezt a kiváltságot minél több ember megkapja Európában. Saját magam is megtapasztaltam, hogy az IT-szektorban nem számít, hogy mit tanultál. Sokkal fontosabbak a képességeid. Ez nem azt jelenti, hogy most mindenkinek meg kell tanulnia programozni. Ha rendelkezel alapvető technológiai ismeretekkel, akkor üzletorientált pozíciókban is dolgozhatsz, például kommunikációs vagy stakeholder menedzsment területen. Empátiával és szervezési készséggel a nőknek olyan kompetenciáik vannak, melyek rendkívül keresettek. Ezeken kívül a technológiai ipar remek feltételeket biztosít, így a nők dolgozhatnak részmunkaidőben, nem helyhez kötötten és pályakezdőként is.
Ön is pályakezdő volt. Hogyan indult el?
Közgazdaságtant tanultam. 2015 körül Berlinben tűnt fel, hogy egyre több startup céget alapítanak. Rájöttem, hogy a digitalizáció nem csupán egy trend, hanem egy hosszútávú fejlődés, ami még sokáig foglalkoztatni fog minket. Elhatároztam, hogy a tettek mezejére lépek. Ebben az időben a média beskatulyázott: írj a migrációról és az integrációról. Mindezt annak ellenére, hogy Németországban születtem, ott nőttem fel, és a német az anyanyelvem! Ehhez már egyszerűen nem volt kedvem. Sokkal inkább foglalkoztam volna védelmi politikával vagy digitalizációval. De ezeket a témákat mindig férfiak kapták meg.Ezután autodidakta módon megtanult programozni…
…és a big-data elemzésre specializálódtam. Ma már ezt tanítom az egyetemeken. Rengeteg fegyelemmel, kezdeményezőkészséggel és rezilienciával az évek során elismert szakértő vált belőlem. IT-tanfolyamokra jártam, hogy elsajátítsam a szakmai alapokat, a Berlini Műszaki Egyetemen több informatikai vendégelőadáson vettem részt, és az elméleti tudás mellé gyakorlatot is szereztem az IT-világában. Számomra rendkívül felszabadító volt, amikor beléptem az adatelemzés és adattudomány világába – az életkorom, a nemem és a származásom nem számított többé. Végre csak az volt fontos, hogy mit tudok.
Mesterséges intelligencia: csak próbáld ki!
A mesterséges intelligenciát már egy ideje használjuk. Ha Siritől vagy Alexától kérsz egy receptet, akkor egy beszédfelismerő program dolgozik a háttérben. Amikor egy görög hotelt keresel, akkor az algoritmus böngészi neked végig az internetet. De a mesterséges intelligencia a hétköznapokban még többet tud segíteni, csak esélyt kell adnunk neki. Jelenleg nagy a felhajtás az olyan generatív mesterséges intelligencia eszközök körül, mint a ChatGPT vagy a Google Gemini. Ezek többek között képesek programokat kódolni és honlapokat készíteni. Ha a megfelelő információkat táplálod be, akkor a ChatGPT másodperceken belül elkészít neked egy születésnapi meghívót vagy egy beszédet a munkahelyi jubileumra. Segítségével legalább már van egy vázlatod, amit még át tudsz dolgozni és személyesebbé tudsz tenni. Azt tudni kell, hogy a mesterséges intelligencia nem empatikus. Az olyan fordítóeszközök, mint a DeepL vagy a translate.google az összes nyelvet ismeri, de nem mindegyiket egyformán jól. Jelenleg az angol működik a legjobban, valószínűleg azért, mert azt már hosszabb ideje tanítják „neki”. Azonban mindig érvényes: a végeredményt mindenképp át kell olvasnia egy embernek is, hiszen a mesterséges intelligencia is hibázhat.
Tudj meg többet a mesterséges intelligencia szakértőről, Mina Saidzeról
Az Afganisztánból menekült szülők lánya Németországban született, első diplomás a családban. Közgazdászként végzett, de először újságíróként dolgozott. A 31 éves nő ma már egy többszörösen elismert mesterséges intelligencia szakértő, író és cégalapító. Szakmai fókuszterületei a tech iparágban: előítéletektől mentes algoritmusok és inkluzív technológiák, hogy mindenki részesülhessen a digitális fejlődésből. Különösen a nők egyenjogúsága fontos a számára. 2020-ban alapította az Inclusive Tech-et Európa első lobbi- és tanácsadó szervezeteként, ami a mesterséges intelligencia etikáját és a diverzitást helyezi a középpontba. Az ügyfelei közé olyan ismert vállalatok tartoznak, mint az Intel, a Yelp, az IBM, illetve olyan nonprofit szervezetek, mint a Körber- vagy Heinrich-Böll-Alapítvány. Mina Saidze többek között szerepelt már a Forbes Women Summiten és a Google-nél. 2023 őszén jelent meg az első könyve FairTech címmel.
