Lerántjuk a leplet 7 gyakori fogápolási mítoszról
Naponta háromszor, vagy csak este és reggel mossuk meg a fogainkat? Alaposan súroljuk vagy jobb, ha csak finoman végigsimítjuk a fogkefével őket? Fluoridos vagy inkább fluoridmentes fogkrémet válasszunk? Kemény vagy puha sörtéjű legyen a kefe? Stefan Fickl fogorvos tisztázza a leggyakoribb fogápolási tévhiteket, és elárulja, miként őrizhetjük meg a legtovább fogaink egészségét.
Fogápolás helyesen – egy szakember tanácsai
1. mítosz: Az elektromos fogkefék jobbak a kézi fogkeféknél
Ez a fogápolási mítosz csak részben igaz. A fogkefe fajtájánál ugyanis sokkal fontosabb, hogy helyesen használjuk-e őket. Aki tehát évek óta kézi fogkefét használ, és nincsenek fogproblémái, és nem szeretne beruházni egy elektromos készülékbe, az nyugodtan maradhat a hagyományos fajtánál.Te viszont inkább a hanyagabb fogápolók táborát népesíted? Akkor jobban jársz egy elektromos fogkefével: „A legtöbb elektromos fogkefébe időmérőt építettek” – magyarázza a szakértő. Felmérések szerint sokan a javasolt két percnél rövidebb ideig tisztítják a fogaikat. Pedig ennyi időt minimum kellene a fogápolásra szánnunk ahhoz, hogy a megfelelő mértékben el tudjuk távolítani a fogakról a lepedéket. Ezenkívül az elektromos fogkefék a finom vibráló mozgás által a fogkrémet jobban el tudják oszlatni a fogakon, és még a nehezen elérhető fogközökbe is be tudják juttatni azt.
2. mítosz: A puha sörték nem tisztítanak elég jól.
A kemény és közepesen kemény sörték gyorsabban távolítják el a lepedéket – viszont gyakran meg is sértik az ínyt. „Ezért inkább egy puha sörtéjű („soft vagy ultrasoft” megjelölésűt) fogkefét vagy puha fogkefefejű elektromos fogkefét tanácsos használnod” – írja Stefan Fickl a könyvében.A puha sörtéjű fogkefével történő fogmosásnál néhány dologra azonban érdemes odafigyelni. Fontos, hogy „szenzitív” fogkrém kerüljön rá – mert ezzel nem dörzsölöd le a fogzománcot. Ezenkívül valamivel tovább szükséges vele mosni a fogaidat, hogy sikerüljön minden lepedéket eltávolítani róluk. A puha sörtéjű keféket pedig gyakrabban kell cserélni, mint a kemény sörtéjűeket – tehát legritkábban háromhavonta.
3. mítosz: A fluoridtartalmú fogkrém egészségtelen.
Nagyon sok téves információ jelent meg az elmúlt időben a fluorról és annak egyik vegyületéről, a fluoridról. Aggodalomra mégsincs semmi ok. Az Európiai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) honlapján ezt olvashatjuk: a fluorid csak nagy mennyiségben egészségkárosító hatású. Fogászati haszna abból a folyamatból ered, hogy gátolja azoknak az enzimeknek a hatását, amelyek a szájban megtalálható baktériumok sejtjeinek működéséhez szükségesek – ilyenképpen képes megakadályozni az összefüggő lepedékek kialakulását a fogak felszínén. Egy felnőttnek több tubus fogkrémet meg kellene megennie ahhoz, hogy mérgezés tüneteit tapasztalja magán. Tehát Stefan Fickl szerint nem kell félnünk a fluoridtól: „A fluorid hatását évtizedek óta vizsgálják. Vannak országok, melyek még az ivóvizüket is dúsítják vele fogszuvasodásgátló hatása miatt.”Fontos: fogmosás után ne öblítsd ki vízzel a szádat, hanem csak köpd ki a fogkrémet! Így a fogkrémben található fluorid különösen jól ki tudja fejteni a hatását. Hajlamosak a fogaid a szuvasodásra? Ebben az esetben a fogorvos azt tanácsolja, hogy heti egyszer egy magasabb fluoridkoncentrációjú fogkrémmel moss fogat. És mitévő légy, ha még mindig tartasz tőle egy kicsit? „Egy nano-hidroxiapatit tartalmú fogkrém lehet alternatíva számodra. Az összes többi fluoridmentes termék használata nem javasolt, mert azok drámaian megnövelnék a fogszuvasodás rizikóját” – mondta a fogápolási szakértő.
Szakértői tippek: fogápolás alaposan
4. mítosz: Minden a tisztítási technikán múlik.
Igen, valóban létezik olyan, hogy tökéletes fogtisztítási technika. Stefan Fickl könyvében részletesen leírja: „A fogmosás során a fogkefe 45 fokos szöget zárjon be a fogakkal és lágyan, körkörös, illetve sepregető mozdulatokkal tisztítsuk meg a fogak és az íny találkozási pontjait. Ezt végezzük el kívül, a fogak, illetve az íny szájpadlás és nyelv felőli, belső részein, valamint az utolsó fogak hátsó felszínén is.” De a szakember is tudja, hogy ez a fogmosás magasiskolája, és ennyire „tudományosan” nagyon kevesen mosnak fogat.Ezért az ő tippje: „Egyszerűen csak törekedjünk arra, hogy a mosásnál ne hagyjunk ki egy fogfelületet sem.” A szakember szerint egy bizonyos területre különösen koncentrálni kell: a fogíny és a fog találkozási pontjaira. Erre azért van szükség, mert ez a rész különösen hajlamos a lepedékképződésre (ún. nem öntisztuló felszín), ami sokféle fogbetegség kiindulópontja lehet.
5. mítosz: A fogselyem és a szájvíz használata a szájápolási rutin elengedhetetlen része.
„Ha a fogkrém fluoridtartalma megfelelő, akkor a fogselyem használata kevés plusz előnnyel jár.” Ez mindenesetre azokra az emberekre igaz, akiknek egészségesek a fogaik és a fogínyük. Akinek az ínye hajlamos begyulladni, annak a fogközeit alaposan meg kell tisztítania – mégpedig fogköztisztító kefével. Ezzel kapcsolatban tanácsos a saját fogorvosod véleményét kikérni!Ugyanígy szájvizet se kötelező használni. „Azoknak, akik naponta kétszer fluoridtartalmú fogkrémmel megmossák a fogaikat, csekély pluszt ad a szájvizek hatása.” Mely esetekben tehetnek mégis jó szolgálatot? Állandó fogszabályzóviselés vagy az ínyvisszahúzódás következtében a foggyökerek fedetlenné válása esetén.
6. mítosz: A fogfehérítő termékek roncsolják a fogakat.
A kávé és a tea okozta fogelszíneződés csupán esztétikai probléma. Sokan mégis fehérebb fogakra vágynak – és megkérdezik önmaguktól: a fogfehérítő termékek valóban roncsolják a fogakat? Ezt a kérdést viszonylag egyszerűen és gyorsan meg lehet válaszolni. „Nem” – nyugtat meg minket Stefan Fickl. Ám úgy gondolja, hogy érdemes mérlegelni: „A fogak a fehérítő fogkrémek használata által fehérebbé válnak, viszont ezek a készítmények némi foganyagot is lesúrolnak a fogakról – nem drámai mennyiséget, viszont kérdés, hogy a szépség megér-e ekkora áldozatot.”A javaslata így hangzik: Jobban tesszük, ha szakembere bízzuk a munkát, és nem otthon, fehérítő fogkrémekkel igyekszünk elérni a kívánt hatást. Mert ezekkel a védő fogzománc réteget is lesúrolhatjuk a fogaink felületéről. A szakember szerint a dm fogfehérítő csíkjainak használatával se tehetünk kárt a fogainkban. Ezekben a fehérítőszer koncentrációja nagyon csekély. A hátrány: nagy színváltozást az otthon használható fogfehérítő csíkoktól nem várhatunk.
7. mítosz: Aki evés után fogat most, az bármit ehet.
Ez sajnos nem így van. A táplálkozásnak rendkívül komoly hatása van a fogaink egészségére. „Az a fajta táplálkozás, ami a szívnek vagy a májnak jót tesz, a fogakra és a fogínyre is jó hatással lesz” – foglalja össze a fogorvos. A Freiburgi Egyetem kutatása megerősíti: a mediterrán étrend gyulladáscsökkentő hatása a szájban is megmutatkozik, például segíthet a fogínyvérzés megszüntetésében – akkor is, ha nem változtatunk a fogmosási szokásainkon.A fogbarát táplálkozás alapszabályai: kerüljük a cukortartalmú italokat, és semmi esetre se iszogassuk őket egész nap. Az édességevést napi egy vagy két desszertre redukáljuk. És: a feldolgozott ételek sokszor túl puhák, ami nem tesz jót a fogaknak. Stefan Fickl elmagyarázza, hogy ez miért van így: „A rágás által a baktériumok nagy része lesúrlódik a fogakról. Minél több fog dolgozik evés közben, annál jobb.” További plusz: a rágás serkenti a nyáltermelést – a nyál pedig lemossa a fogakról a maradék baktériumot.
Ezenkívül fontos az is, hogy a fogzománc az étkezések között kapjon lehetőséget a regenerálódásra. De vajon mi van akkor, ha két étkezés között nassolhatnékunk támad? Rágjunk az étkezések után cukormentes rágógumit, ezzel megelőzhetjük a fogszuvasodást. „A folyamatos rágás aktiválja és edzi a rágóizmokat, ráadásul a folyamatos rágás által nagy mennyiségű nyál is termelődik” – zárta sorait Stefan Fickl.
