Öngondoskodás: így lesz végre énidőd

Öngondoskodás: egy gyakran használt fogalom definíciója

• Fizikai, testi szinten az öngondoskodás azt jelenti, hogy reagálunk az olyan jelekre, mint a feszültség, fáradékonyság, éhség vagy fejfájás. Az elegendő alvás, étkezés és ivás, illetve a mozgás is fontos ahhoz, hogy jól érezze magát a testünk.
• Érzelmi szinten az öngondoskodás arra utal, hogy érzékeljük a saját érzéseinket, nem elnyomjuk azokat, hanem kifejezzük – még a negatívakat is. „Szükségünk van az érzelmeink és gondolataink nagy és széles spektrumára, ugyanis ez tart minket életben” – hangsúlyozza ki Pudelko.
• Kognitív szinten arról szól, hogy megbecsüljük a gondolatainkat – és beiktatunk szellemi szüneteket (címszó: „multitasking”). Tegyük félre az okostelefont, ezáltal is kapunk némi pihenőidőt.
• Társadalmi szinten az öngondoskodás magába foglalja az olyan személyekkel történő időtöltést, akik fontosak számunkra, és akik társaságában hitelesek tudunk lenni. „Igen, terhelhetem a többieket az érzelmeimmel” – erősíti meg Pudelko. Ugyanakkor a következők is érvényesek: „Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretnénk, nem kell vagy nem szabad továbbfejlődnünk, ugyanis a változás gyönyörű, fontos és zömében lehetséges is.”
• Van még a spirituális szint. Ezalatt nem csak a vallásgyakorlást értjük, hanem a meditációt, a jógát vagy a természetben szerzett élményeket. „Minden olyanra tekinthetünk spirituálisan, ami tágítja a testet, az elmét és a lelket” – magyarázza Pudelko.

Ez bonyolultan hangzik? Jó hír, hogy az öngondoskodás tanulható, azaz ismét fel tudjuk eleveníteni és folyamatosan tudjuk fejleszteni. Saját magunk nyomás alá helyezése azonban kontraproduktív. „Az öngondoskodás semmiféleképpen se saját magunk tökéletesítésének egy további eszköze legyen. Sokkal inkább arra tudunk törekedni, hogy a stresszes és elvárásokkal teli hétköznapokban könnyebben magunkhoz tudjunk találni” – így Pudelko.

Az első lépések az öngondoskodás felé a hétköznapokban

1. Helyezzük magunkat az első helyre

Az első változás a fejünkben kezdődik: akinek a gyerekkorában nem voltak olyan példaképei, akik megmutatták volna neki az öngondoskodás működését, annak felnőttként igen nehezére fog esni, hogy szeretettel teli és elnéző legyen saját magával. Idővel azonban megnő az önbizalmunk, és megszabadulunk a mások által felénk támasztott elvárásoktól, legyenek azok ténylegesek, vagy csak feltételezettek. „Nem lesz szükséges mindig engedélyt kérnünk arra, hogy magunkkal törődjünk, fontosnak tartsuk magunkat, és a saját szükségleteinknek teret engedjünk a hétköznapokban” – írja Pudelko.

2. Vajon mi az, ami jól esik?

Az öngondoskodás egy teljesen egyéni dolog, ezért nagyon nehéz általános javaslatokat adni. Ennek oka, hogy ami az egyik embernek erőt ad, az a másiktól épp ellenkezőleg, elvonja az energiát. Míg egyesek sportolással kapcsolódnak ki, addig mások inkább egy felnőtt színezőben mélyednek el, és felejtik el a külvilágot. Az öngondoskodás felé vezető úton tehát nagyon fontos, hogy figyeljünk a belső hangunkra, és akkor megtudjuk, hogy mi számunkra az ideális választás. Ebben az is segít, ha bizonyos tevékenységeket ritkábban csinálunk: „Most minden arról szól, hogy csak magunkkal foglalkozzunk: ne siessünk, inkább figyeljünk a testünkre” – ajánlja Pudelko.

3. Kis dolgokkal kezdjük

Az öngondoskodás se nem luxus, se nem költséges, hiszen nincs szükség hozzá egy exkluzív jógatáborra vagy egy ötfogásos vacsorára. De tény, hogy néha ilyen különleges eseményekkel is jót tehetünk. Sokkal jobb választásnak bizonyulnak a rövid öngondoskodás pillanatok a hétköznapokban. Hogy ezek mik lehetnek? Pudelko pár példákat is említ, amelyek könnyen kivitelezhetők: „A nyújtózkodás egy egyszerű és intuitív folyamat, amit be tudunk integrálni a hétköznapokba. Akár reggel, ébredés után, az íróasztalnál, amikor fogytán az energiánk, és csökken a koncentrációs képességünk, de akár este lefekvés előtt jöhet a nyújtózkodás és az ásítás.” Egy rövid, 15-20 perces séta szintén lehet az öngondoskodás része. A sétának azonban ne legyen más célja – tehát ne menjünk be vásárolni a boltba vagy levelet feladni a postára. Egy melegvizes zuhanyzás, utána egy alapos krémezés is jó választás lehet. Egy pár puha zokni szintén kellemesebbé varázsolhatja a napot.

4. Emlékeztetők az öngondoskodás érdekében

A hétköznapok során rengeteg akadályba ütközünk: időhiány, a hatékonyság utáni végy és a rengeteg teendő gyakran az útjában állnak annak, hogy öngondoskodóak legyünk. Pudelko szerint a kisebb emlékeztetők a segítségünkre lehetnek. „Ebben az esetben olyan tárgyakról, képekről vagy szavakról van szó, amelyekkel valami pozitív dolgot kötünk össze, és arra emlékeztetnek minket, hogy foglalkozzunk magunkkal.” Ez lehet akár egy fénykép az előző utazásról, vagy a kedvenc bögrénk az íróasztalon. Az olyan alkalmazások, mint a „Mindfulness Bell” szintén segíthetnek abban, hogy az öngondoskodás fix helyet kapjon a hétköznapjainkban.

5. Három vészhelyzet-tipp, ha szükséges az akut öngondoskodás

Vannak olyan napok, amikor semmi sem sikerül, vagy annyira hektikus minden, hogy azt sem tudjuk, merre áll a fejünk. Ezután még legyünk öngondoskodóak is? Igen, ugyanis ekkor még fontosabb, hogy legyenek menekülőútjaink. Egy tipp Pudelkotól, ami elsőre kicsit furcsának tűnhet, de nagyon sok stresszes szituációt megold: vonuljunk el a mosdóba, akkor is, ha egyáltalán nincs is szükségünk rá. Ezt akár egy olyan kellemetlen megbeszélésen is megtehetjük, amelyiken egy kis szünetre vágyunk, vagy amikor kisebb (és nagyobb) gyerekekkel élünk együtt, akikhez éppen nagyon sok energiára van szükség.
Ezeken kívül a zene gyógyító erejére is esküszik a zeneterapeuta: „Én tényleg rengeteg zenét hallgatok, és minden alkalommal újra meg újra átélem, hogy mennyire vigasztaló, nyugtató, felvidító és erőt adó hatása lehet” A Spotify-on készített egy lejátszási listát olyan zenékkel, melyek közel állnak a szívéhez. Tehát: kapcsoljuk be a zenét, és hagyjuk áramolni a gondolatainkat. Teljesen mindegy, hogy este, lefekvés előtt hallgatjuk a dalokat, vagy amikor egy olyan találkozóra megyünk, ami miatt izgulunk.

És mit tehetünk akkor, ha már felkeléskor tudjuk, hogy egy nehéz nap áll előttünk? Ebben az esetben az lehet a segítségünkre, ha estére betervezünk egy szép programot, ami a nap folyamán is örömmel tölt el minket, és napközben többször eszünkbe jut.