Palántanevelés az ablakpárkányon: ilyen egyszerűen lehet saját veteményesed

Újra egyre divatosabbá válik zöldségeket termeszteni a kiskertben. Nem csoda: hihetetlen boldogság látni az általunk elvetett magok apró zöld csíráját kibújni a föld alól. Ráadásul a környezetet is védjük azzal, ha a saját kertünkben termesztjük meg a zöldség-gyümölcsöt – hiszen mi magunk döntjük el, hogy trágyázzuk-e a növényt, vagy sem, és ha igen, akkor mivel. Ezenkívül ebben az esetben a zöldségnek nem kell hosszú utat megtennie ahhoz, hogy a szupermarket polcaira vagy a konyhánkba kerüljön. Most érdemes előkészülnünk a következő kertészszezonra. Tippjeinkkel a kezdőknek is sikerül a palántanevelés.

Palántanevelés: így neveld a növénykéidet

1. Ajánlott fajták kezdőknek

Mely zöldségfajták bocsátanak meg nekünk egy-egy apró hibát? Majdnem mindegyik salátafajta, valamint a mángold és több paradicsomfajta is elnéző ebből a szempontból – így a kezdők is nyugodtan kísérletezgethetnek velük. A paradicsomok közül a black plum, a tigarella vagy a De Berao csekély termesztési igényű, robosztus fajták. Egyébként: a gyökérzöldségeket nem szükséges előnevelni. A sárgarépa, a retek és a cékla magját egyből az ágyásba vethetjük.
Honnan a legjobb beszerezni a magokat? Mindegy, hogy a szupermarketben, a gazdaboltban vagy az kertészetben vásároljuk őket – a fenntarthatóságra törekvő kertészek ügyelnek a bio minőségre. Aki már-már kihalt fajtákat ültet, az hozzájárul az őshonos fajtagazdagság megtartásához. Ráadásul a tradicionális fajták íze gyakran intenzívebb a boltban vásárolténál, kinézetük pedig sokszor igazán különleges és vicces – ez a tulajdonságuk akkor jön kapóra, ha épp a gyerekeinket kívánjuk zöldségevésre motiválni (egy koncepció, ami egyébként a dm által támogatott AckerRacker óvodai programnak is a magját képezi – erről itt olvashatsz bővebben).
Jó tudni: Ha cukkinit ültetnél, mindig olyan kereskedőtől vásárolj magot, akiben megbízol. A saját termesztésű magok a cucurbitacin nevű halálos méreganyagot tartalmazhatják. Figyelj arra, hogy a –magas cucurbitacon-tartalmú – dísztököt sohase ültesd a fogyasztásra termesztett cukkini mellé, nehogy keresztezzék egymást. A cukkini nem szereti a nagyon meleget (ennek hatására is méreganyagok képződhetnek benne), és már fiatalon le kell őket szedni. Itt részletesen elmagyarázzuk, miért nem szabadna megenned a keserű ízű cukkinit.

2. Érdemes megvenni a palántaföldet

A csírázásnak indult magok egy olyan speciális palántaföldben vannak a legjobb helyen, ami a lehető legkevesebb tápanyagot tartalmazza. Ellentmondásosan hangzik? Az ok a következő: ha a gyökereket túl sok tápanyag veszi körül, akkor a növény kisebbeket fog növeszteni belőlük. Viszont légy résen a vásárlásnál: a palántaföldek nagy része javarészt tőzegből áll! A tőzeg kitermelése súlyosan károsítja a környezetet, ugyanis a tőzeglápok fontos szövetségesek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mégpedig azért, mert a bolygó egyik leghatékonyabb szén-dioxid-elnyelői. Ezenkívül a tőzeglelőhelyek rendkívül változatos élőhelyek, amelyek fennmaradásától sok faj léte függ. Egyharmad rész érett komposztföldből, egyharmad rész homokból és egy egyharmad rész kerti földből te magad is kikeverheted a palántaföldet.
Egyre elterjedtebb a kókuszföld használata. A hajtatópogácsákat vagy préselt briketteket már csak meleg vízzel kell felönteni, és rendkívül kiadósak. A hajtatópogácsákba kiválóan ültethetők a kismagvú, viszonylag rövid tenyészidejű zöldségfajták. Tehát például a saláta- és káposztafélék, valamint a mángold előnevelésére tökéletesen alkalmasak. Azonban kevésbé jól használhatók a tökfélék, a cukkini, a bab és a zsázsa palántázására.

3. Palántanevelő tálca készítése házilag

A palántázáshoz nincs szükség komolyabb felszerelésre: a régi tojástartókból, műanyagcsomagolásokból, vécépapírgurigákból és újságpapírból egyszerűen elkészíthetjük a helyüket. Ezekkel a zero waste megoldásokkal pénzt spórolhatunk, és még a környezetet is óvhatjuk. Íme a leírás az elkészítésükhöz.
Bizonyos zöldségfélék társaságban, mások elszeparáltan szeretnek cseperedni. A káposzta, a paprika, a paradicsom és a saláta saját cserépben érzi jól magát. A tökfélék, mint az uborka, a dinnye, a cukkini vagy a tök pedig többedmagával, egy nagy cserépben fejlődik a legszívesebben erős, fiatal növénnyé.

Know-how: ilyen körülmények között érzik jól magukat a cseperedő növények

4. Világos és nedves: tökéletes feltételek a palántázáshoz

A déli fekvésű ablakok biztosítják a legideálisabb fényviszonyokat a növénykék fejlődéséhez. De vigyázat: attól, hogy világos, nem szabad melegnek lennie! A fűtött nappali hőmérséklete a legtöbb fiatal növényke számára már túl magas lenne. Az előszoba a maga 16-17 Celsius-fokával már ideálisabb hely a számukra. Emellett arra is oda kell figyelni, hogy az adott zöldségféle a fényen csírázó növények közé tartozik-e – ezek ugyanis nem szeretik, ha földdel takarjuk be a magjaikat, annak felszínére kell szórni őket. A sötétben csírázókat azonban be kell fedni földdel ahhoz, hogy fejlődni tudjanak.
A megfelelő mennyiségű nedvességet ugyancsak biztosítani kell a fiatal zöldecskék számára. Egyszerűen rendszeresen fújjunk rájuk vízpermetet. A feledékeny kertészek speciális palántanevelő dobozokba is invesztálhatnak. Ezek tetővel ellátottak, ami megakadályozza, hogy a nedvesség gyorsan elpárologjon a földből. Egy frissentartó fóliával és néhány fapálcikákkal mi magunk is összetákolhatunk egy mini üvegházat.

5. Vigyázz, kész, rajt

Mikor lássunk neki a palántázásnak? A március sok zöldségfajta számára már megfelelő időpont az ültetéshez. A magok csomagolásán általában szerepel a mag elvetésének ideális időpontja. Még ha nagyon lelkesek vagyunk is, akkor is megéri türelmesnek lenni. Mert ha túl korán vetjük el a magokat, a növénykéknek túl hosszú időt kell a cserepekben tölteniük.
És mikor kerülhetnek ki az ágyásba? A melegkedvelő zöldségfajtákat akkor tanácsos kiültetni, amikor már nem várható fagy. Aki biztosra akar menni, az a fagyos szentek után még vár egy hónapot, és csak akkor kezdi meg a kiköltöztetést, vagy kikéri tapasztalt kertészbarátok tanácsát. Fontos: az érzékeny növénykéket csak lassan szabad a szabadban uralkodó viszonyokhoz hozzászoktatni. A meleg napokon néhány órára kitehetjük őket levegőzni a teraszra – egy tűző naptól védett helyre. Az első fagymentes éjszakákat a zöldségkezdemények egy hőszigetelő védőtakaró alatt jól átvészelik.