Zöldségmagok vásárlása és tárolása: tippek az ültetési szezonra

Nemsokára indul a növényszezon: a barkácsboltokban, kertészetekben és szupermarketekben már előkerültek a virágföldek. Akár először vágsz bele, akár már nagy gyakorlattal a hátad mögött látsz neki annak, hogy saját konyhád számára (vagy csak nassolásra) zöldséget termessz, már célszerű elkezdened felkészülni rá. Milyen fajtákat szeretnél? Hol tudsz zöldségmagokat beszerezni? Hogyan kell a vetőmagot tárolni? Cikkünkben megválaszoljuk a legfontosabb kérdéseket.

Milyen zöldségmag a legjobb?

A legfontosabb, hogy a saját termesztésű zöldség finom legyen. Ehhez azonban a vetőmag kiválasztása során figyelned kell pár dologra.

A fenntarthatóság jegyében az alábbiak érvényesek a jó vetőmagokra:

• Biológiai vetőmagot használj. Ha még mindig nem vagy meggyőződve arról, miért érdemes a biot választani, akkor olvasd el „5 ok, amiért inkább biot vásároljunk” című cikkünket.
• A vetőmag legyen nyílt beporzású. Több információt erről a következő bekezdésben találsz.
• Hazai és strapabíró vetőmagokat válassz. Ennek köszönhetően garantált marad a fajták sokfélesége, továbbá a hagyományos zöldségfajtáknak rendkívül intenzív az ízük, és gyakran viccesen néznek ki

Nyílt beporzású fajták vs. hibridek

Aki vetőmagokkal foglalkozik, már biztosan találkozott azokkal kifejezésekkel, mint a nyílt beporzású és a hibrid. De mit is jelentenek ezek? És mi közük van a fenntarthatósághoz?

Nyílt beporzású vetőmag

A nyílt beporzású fajták esetén a növények tulajdonságai sok generáción keresztül stabilak. Az utódok hasonlóan néznek ki, mint az anyanövények, és saját erőből képesek megbirkózni az új környezeti feltételekkel. Legnagyobb előnyük: termékeny magokat adnak. Ez azért rendkívül fontos, mert így megmarad a zöldségek és növények genetikai sokszínűsége.

Ez a pénztárcád számára is egy fenntartható befektetés: Ezeket a zöldségfajtákat csak egyszer kell megvásárolnod. (Itt további fenntartható tippeket találsz pénzspóroláshoz.)

Azonban hátrányai is vannak: a nyílt beporzású fajták kevesebb termést hoznak, kevésbé ellenállók a betegségekkel és kórokozókkal szemben, továbbá nem egyszerre érnek be. Ezek a hátrányok azonban inkább a mezőgazdasági üzemek és kertészetek számára lényegesek – a hobbikertészként sokkal jobb és fenntarthatóbb választásnak bizonyulnak számodra a nyílt beporzású fajták.

Hibridfajták

A hibrid fajták célzott nemesítés révén jönnek létre, és néhány nagyon speciális tulajdonságra vannak optimalizálva: például különösen magas hozamokra, intenzív színekre vagy tökéletesen formált gyümölcsökre. Az ilyen keresztezés utódai egyszerre virágoznak és érnek be, valamint ugyanazokkal a betegségekkel szembeni ellenálló képességekkel rendelkeznek. Genetikailag azonosak – és ezzel egyidejűleg genetikailag elszegényedettek.

A hibrid fajták úgy jönnek létre, hogy két beltenyésztett vonalat kereszteznek. A hibrid növények nem tudják továbbadni tulajdonságaikat a következő generációnak: ha magjaikat elvetik, torz, gyenge növények fejlődnek belőlük.

A hibridfajtákat minden évben újra meg kell vásárolni, ráadásul hosszútávon csökken miattuk a biológiai-genetikai sokféleség, tehát elvész a biodiverzitás.

Ez különösen globális szinten végzetes: a hibridfajtákra olyan szabadalmak léteznek, melyek megtiltják azok termesztését. Az összes vetőmag szabadalom 97 százaléka ipari országokban található vállalatok kezében van. A termelők ezáltal olyan cégektől függenek, melyeknek a nyereségük maximalizálása a cél.

Mit jelent az „F1” a zöldségmagoknál?

Törvény írja elő, hogy a hibridfajták neve mellett fel kell tüntetni az „F1” kiegészítést. Ez azt jelenti, hogy minden olyan fajta, amelynél ez nincs feltüntetve, nyílt beporzású. Ez azonban nem jelenti azt automatikusan, hogy bio is, ugyanis a „bio” kifejezés az anyanövény termesztésének fajtájára utal. Szerencsére viszont számos bio növénytermesztő számára teljesen egyértelmű, hogy a fenntarthatóság jegyében a nyílt beporzású fajtákat termesztik és szaporítják.

Jó tudni: Pusztán ránézésre nem lehet megállapítani, hogy az adott növény vagy vetőmag nyílt beporzású vagy hibrid fajtáról van szó.

Hol tudok zöldségmagokat venni?

Ha jó kapcsolatot ápolsz a szomszédoddal, kérhetsz akár tőle is, de kertészetekben, barkácsboltokban és szupermarketekben is tudsz venni.

Hogyan kell tárolni a zöldségmagokat?

Amennyiben csomagolt vetőmagot vásárolsz, az első négy pontot átugorhatod. Ellenben ha a saját növényeidből szeretnél zöldségmagot nyerni, akkor az alábbiakat be kell tartanod:

1. Vetőmag kiválasztása

Lehetőleg azt a növényt válaszd, amelyik a legerősebb és a legjobb termést hozta. Annak a valószínűsége ugyanis, hogy a jó tulajdonságok öröklődnek, rendkívül nagy. Ezen kívül az anyanövénynek egészségesnek kell lennie, mert bizonyos betegségek megfertőzhetik a magokat is.

Szerkesztőségi tipp: Annyi zöldséget termesztettél, hogy egyszerre meg sem tudod enni? Ebben az esetben adunk pár tippet a fermentáláshoz, hogy tovább elálljanak az értékes termések.

2. A zöldségmagok tisztítása és szárítása

A magokra ragadt zöldséghúst el kell távolítani – például úgy, hogy beleteszed egy szűrőbe, és folyó víz alá tartod. Az olyan hüvelyeseket, mint a zöldborsó vagy a bab egyben is megszáríthatod.

Különösen hosszabb tárolás esetén fontos a vetőmag alapos szárítása. Minél szárazabb, annál jobb! Ez csökkenti a vetőmag belsejében a metabolikus aktivitást, és megakadályozza, hogy a gombaspórák megtapadjanak. Erre a legideálisabb egy meleg és száraz szoba, ugyanis ősszel már túl nedves és hideg kint a levegő. A zöldségmagokat a legtöbb esetben ráteszik egy papírtörlőre, míg virágok és fűszerek esetében újságpapírral kibélelt kartont is használhatsz.

Szobahőmérsékleten kb. egy hét alatt megszáradnak a magok. A nedves és éretlen magoknak hosszabb időre van szükségük. Ha túl korán teszed el a zöldségmagokat, kockáztatod a penészképződést.

3. Zöldségmagok tárolóedénye

A legtöbb vetőmagokat papírtasakban árulják. Hosszútávon azonban ez nem jó, mert a papír nem védi meg őket a nedvességtől. A faládák, a nejlonzacskók és a karton sem ajánlott ugyanezen okok miatt.

A zöldségmagokat lehetőleg egy légmentesen zárható, csavaros tetejű befőttesüvegben tárold. A régi kekszes- vagy fémdobozok is remek választásnak bizonyulnak.

4. Vetőmag felcímkézése

Amennyiben sok különböző vetőmagot tárolsz és teszel el a következő szezonra, akkor könnyen elfelejtheted, hogy melyik mi. Ezért is fontos, hogy ráírd a zacskóra, mi található benne: jegyezd fel a fajtát, az évet és minden más fontos információt. Ha ennél is jobban fel szeretnéd készíteni magadat, akkor a zöldség színét és formáját is tüntesd fel. Vagy készíts egy fotót az anyanövényről és a terméseiről.

5. A megfelelő tárolóhely a zöldségmagok számára

Lehetőleg egy hideg, sötét és száraz helyen tárold a vetőmagokat, 4-10 Celsius-fok között. Fontos: a magok ne legyenek kitéve hőmérsékletingadozásoknak. A terasz és a padlás ezért is nem megfelelő hely a számikra, ahogy a pincében is sokszor túl nedves a levegő a zöldségmagok tárolására.

Meddig lehet a zöldségmagokat tárolni?

Az évek folyamán a vetőmagok elveszítik csírázóképességüket. Minél jobb körülmények között tárolod őket, annál lassabb ez a folyamat. Azonban a növény fajtája is befolyással van arra, hogy meddig életképesek a vetőmagok.

Íme egy kis áttekintés, hogy melyik zöldségmagot meddig lehet tárolni

• 2-3 év: petrezselyem, póréhagyma
• 3-4 év: mezei saláta, fejes saláta, paprika, hagyma, zöldborsó, répa
• 4-5 év: karfiol, karalábé, fejes káposzta, retek
• 4-6 év: paradicsom
• 4-8 év: uborka, tök