Hogy sikerül változtatni?

Szeretne valamit megváltoztatni az életében, de még nem tudja, hogy lásson neki? Christoph Schlick arra vonatkozóan ad praktikus tanácsokat, hogy hogyan engedhetjük el a régi gondolati mintákat, és hogyan ismerhetjük fel a bennünk rejlő potenciált.

Miért volt tegnap a főnököm olyan paprikás hangulatban? Mikor jön már végre a busz? Mikor hív vissza a kedvesem? Mit főzzek ma este? Egy kutatás szerint percenként több mint 400 szót intézünk magunkhoz. A fejünkben beinduló gondolati ringlispílt sokszor nehéz megállítani. Ilyenkor az egyik nyomasztó gondolatot gyártjuk a másik után, és ezzel nemritkán magunkat is blokkoljuk.

„Nézegetjük magunkat a tükörben, mások elvárásainak megfelelően koordináljuk a cselekedeteinket, és megkérdőjelezzük az érzéseinket” – magyarázza Christoph Schlick a Küldd a majmokat játszani: Hogy szabadíthatók fel a bennünk rejlő potenciálok című könyvében. Az író ebben a művében a fejünkben cikázó gondolatokat szaladgáló, tomboló, lármázó és idegesítő majmokhoz hasonlítja, melyek a mindennapokat ugyanolyan nehézzé tudják tenni.

Mi lenne, ha ezeket a hangokat el tudnánk csitítani? Akkor a saját bensőnkhöz is közelebb tudnánk kerülni, és felszínre tudnánk hozni a még ki nem aknázott erőforrásainkat. De mégis hogy adhatnánk nagyobb teret a potenciáljainknak? Vagy máshogy megfogalmazva: mit tudnánk tenni annak érdekében, hogy az életünkben fenntarthatóan megváltozzon egy olyan dolog, aminek megmásítása már régóta napirenden van?

A BELÜLRŐL JÖVŐ NYUGTALANSÁG

Gyógyítsuk meg a saját szívünket

Aki meg szeretné állítani a fejében köröző gondolatringlispílt, annak ott kell elkezdeni munkálkodni, ahol a gondolatok gyökeredznek: az érzelmek síkján. Sokszor olyan dolgok nyomasztanak minket, melyeket még ki sem mondtunk, vagy olyan érzelmek bénítanak meg, melyeket addig elnyomtunk magunkban. Az egyik ember egy rokonával való veszekedés miatt emészti magát, mely után még nem sikerült kibékülniük. A másik ember azzal akarja védeni magát, hogy nem hagy felszínre jutni olyan gyerekkori érzéseket, mint a bűntudat vagy a gyász. Christoph Schlick meg van győződve róla: csak akkor illannak el a fejünkből a kaotikus gondolatok, amikor megszabadulunk bizonyos lelki terhektől, és meggyógyul a szívünk. Csak ekkor tudunk felülkerekedni a rossz mintákon, melyek beásták magukat az elménkbe, vagy olyan szokásoktól, melyek csak korlátoznak minket sok mindenben.

A motiváció megtalálása

Meggyógyítani a szívet. Lehet, hogy szépnek és megtisztítónak hangzik, ám ez egy komoly feladat. Az a módja, hogy megkérdezzük önmagunktól, hogy mi motivál minket: miért szeretnék változni? „A szenvedélybetegek is csak akkor tudnak megszabadulni a függőségüktől, ha világossá válik számukra, hogy miért is akarják megtenni azt a bizonyos lépést” – mondja Schlick. Aki tudja a „miért”-et, az azzal jóformán már el is indult a változás útján. „Legyen az egy kiegyensúlyozottabb élet, több nyugalom, vagy akár nagyobb elégedettség vagy igazából bármi, de erre mindenképp magunknak kell rájönnünk” – mondja.

Segíthet, ha egyszerű kérdéseket teszünk fel magunknak. Például így: miért sportolok? Azért, hogy egészséges maradjak. Miért szeretnék egészséges maradni? Mert szeretnék szép kort megélni. Miért akarok még sokáig élni? Mert szeretnék még igazán csodás dolgokat átélni. „Az állandó rákérdezés és válaszolgatás révén világossá válik majd számunkra, hogy pontosan hogyan is viszonyulunk bizonyos témákhoz az életünkben” – magyarázza Schlick.

A saját potenciáljaink megtalálása

A „miértek” megválaszolásával világossá válhat számunkra, hogy mennyi lehetőség is rejlik bennünk. Christoph Schlick szerint az alapvető potenciálokhoz tartoznak: bátorság, figyelmesség, bizalom, elfogadás, dinamizmus, alkotás, az „itt és most”-ban élés képessége – és persze a szeretet. „Aki felismeri, hogy ezekre mind képes, abban tudatosul a saját ereje, és könnyedebben és lazábban éli a napjait” – véli Schlick.

A potenciálok trenírozásához konkrét gyakorlatok is vannak a tarsolyában. A figyelmesség erősítéséhez megpróbálhatunk például újra rácsodálkozni bizonyos dolgokra, mondjuk úgy, hogy éjszaka hosszasan fürkésszük a csillagos égboltot. Vagy gyakorolhatjuk az elfogadást: próbáljunk meg egy napig senkit és semmit se minősíteni. A dinamikusságunk fejlesztése érdekében egy stresszes pillanatban elképzelhetjük például azt, hogy egy kellemes vízesés alatt állunk. „Bármi hulljon ránk, ne hagyjuk, hogy visszavegyen a lendületünkből” – írja Schlick az új könyvében.

A SIKERES NŐK 4 KÖZÖS TULAJDONSÁGA

Elengedni, és szabaddá válni az újra

Egy következő fontos potenciállal, az elengedés képességével zárul a kör – és a szívünk végre teljesen meggyógyulhat. Hiszen csak az tud fejlődni, aki békét tud kötni a múltjával és saját magával. Akit becsaptak vagy lelkileg megsebeztek, annak is el kell valamikor engednie a harag érzését. Ezáltal kiszabadulunk a negatív spirálból, és lehetővé válik a továbblépés, újra élni tudjuk az életünket. Aki elengedi azt, ami nem tesz jót neki, gátolja vagy gyengíti, az szabaddá válik az új dolgok számára.

Ez egyszerűbbnek hangzik, mint amilyen. Mert amit megszoktunk, azt biztonságosnak és kényelmesnek érezzük. Egy olyan kapcsolat, melyben két embernek már nincs mondanivalója egymás számára, ennek ellenére is „horgony” tud lenni. Lehet, hogy nem szeretjük már a munkánkat, mégis az biztosítja a megélhetésünket. Ennek ellenére: aki nem mer kilépni a komfortzónájából, az gátolja a szellemét. „Korlátoz, visszatart, beszűkít, és a biztonság, valamint a védettség hamis érzetét adja” – mondja Schlick.

Ám az elengedést is lehet gyakorolni. Például azzal, hogy keresünk magunknak egy nyugodt helyet, és elgondolkozunk: mi tart engem vissza attól, hogy cselekedjek, vagy hogy meghozzam a döntést? És mi a legrosszabb, ami akkor történhet, ha feladom azt, ami korlátoz engem? De leginkább az a gondolat segíthet minden változtatni kívánónak, amit Christoph Schlick mindenkinek útravalóul ad: „Már mindene megvan, amire szüksége lehet: ott, magában.”