Gyengéd sugarak
Már a tavaszi napnak is van ereje. Ezért érdemes ügyelni ilyenkor is a megfelelő védelemre, hiszen ez a legjobb öregedésgátló intézkedés.
A sötét téli hónapok után egyszerűen nem tudunk betelni velük. Végre újra hosszabban is előbújt a nap, és már a kellemesebb kinti hőmérséklet is megengedi, hogy annak sugarait közvetlenül a bőrünkön érezzük. Most a legszívesebben minden egyes percet a kertben vagy az erkélyen töltenénk el, hogy egyetlen simogató napsugárról se maradjunk le.
De az oly’ nagyon áhított tavaszi nap nemcsak melegíti a testünket és simogatja a lelkünket, hanem idő előtti ráncosodást is előidézhet, és a bőrünket is károsíthatja, valamint akár bőrrákot is okozhat. Ez utóbbiakért a természetes napfényspektrum egy részét alkotó UVsugarak a felelősek. A napsugarak UVtartalma nap és évszaktól függően változik. Hogy épp milyen erős az UVsugárzás, azt az úgynevezett UVindex mutatja meg. Míg idehaza novembertől februárig 12es, ártalmatlan sugárzási szinteket, a hegyekben pedig 34es szinteket mérnek, addig nyáron ez 1011esre is felkúszik, a trópusi tájakon pedig akár a 1416ost is elérhetik.
NAPOZÁS UTÁN
Napvédelem nélkül soha sehova
A korábban gyakran hallott mondás tehát már rég érvényét vesztette. A tavaszi nap nemcsak hogy nem „ó, még gyenge”, hanem komoly károkat is képes okozni. Mivel már a májusi napsütés is nyárinak számít, az UVsugárzás mértéke alapján csupán fél 10 előtt és kb. 17 óra után némileg gyengébb. És olyankor is csak bizonyos körülmények között veszélytelen. Jó tudni: minél magasabban vagyunk a tengerszinthez képest, annál erősebb a sugárzás. Ráadásul egy tónál vagy a tengernél egyáltalán nem szabadna a házat bármiféle napvédelem nélkül elhagynunk: a víz és a világos homok ugyanis rendkívüli mértékben felerősítik a napsugarak erejét a visszatükröződés által.
Aki tehát nem szeretné folyamatosan az óráját bámulni, az jobb, ha biztosra megy, és bekrémezi magát – gyakrabban és vastagabban, mint ahogy azt sokan gondolják. Aki az első üdítőjét a szabadban fogyasztja el, az rögtön ki is próbálhatja, hogy mennyi napozókrém fér annak kupakjába: ugyanis csak az arc bekenéséhez ennek négyszeresére van szükség! Ezért tanácsolja Udo Längle vorarlbergi bőrgyógyász azt, hogy egy drágább termék helyett, melyet esetleg csak takarékosan használunk, válasszunk inkább egy olcsóbbat. Különben sem szabad a fényvédő termékeket a kibontás után 12 hónapnál hosszabb ideig használni, de könnyen lehet, hogy annál hamarabb is megromlanak, mert azok sokszor és huzamosabb ideig vannak kitéve magas hőmérsékletnek, például az autóban vagy a strandon. Tehát nyugodtan nyúljunk csak mélyen a krémesdobozba.
A bekrémezésnél dr. Längle szerint sokszor megfeledkezünk néhány területről: a homlokunkról, a fejtetőnk kopasz részeiről, a füleinkről, az oldalsó nyakrészekről, valamint a dekoltázsunkról. „Bőrgyógyászként látom a korosabb pácienseimen, hogy jellemzően mely részeken alakulnak ki a bőrrákot megelőző bőrelváltozások, vagy maga a betegség” – mondja Längle. Hasonló kritikus hely még az arccsont és az orr. Tehát mindenképpen javallott egy szalmakalappal vagy sapkával az árnyékban maradni.
Nagyon sokan nem vesznek tudomást a veszélyről
Minden hatodik ember egyáltalán nem védi magát a naptól, derült ki a Sinus piackutató ügynökség tavaly nyári felméréséből. A megkérdezettek ezen csoportja arra hivatkozott, hogy ritkán tartózkodik a napon, nem ég le, vagy kifejezetten viszolyog a napozókrémektől. Sokak a krémezést túl „körülményesnek” tartják, mások pedig mindig megfeledkeznek róla.
Pedig a megfelelő napvédelemnek a veszélyes év és napszakokban magától értetődőnek kellene lennie. „A bőr nem felejt – figyelmeztet Udo Längle. – Élete végéig emlékezik a korábbi sugárterhelésekre.” A gyerekek és fiatalok esetében öt napégés felett 80%kal növekszik a felnőttkori bőrrák kialakulásának veszélye. Tehát a gyerekeket kiskoruktól fogva rá kell szoktatnunk a megfelelő napvédelemre, és a fiataloknak már maguknak kell vigyázniuk arra, hogy ne vigyenek túl sok előterhelést az életük második felébe, ugyanis csak érettebb korukban fog az UVkárosodás ráncok, öregségi foltok, szétpattant erecskék formájában láthatóvá válni. A jó fényvédelem tehát a legfontosabb öregedésgátló intézkedések közé tartozik.
NAPOZÁSI ABC
Ezen szereknek két fajtája van. Az ásványi szűrővel ellátottakba titániumdioxid vagy cinkoxid kerül, melyek visszaverik a napsugarakat. Ezeket az egészen érzékeny bőrűek is nyugodt szívvel használhatják, viszont gyakran fehér foltokat hagynak a bőrön. A kémiai szűrővel ellátottak hővé alakítják az UVsugarakat, könnyen beszívódnak a bőrbe, ám ritkán allergiás reakciót is kiválthatnak.
Ha belülről is szeretnénk némi napvédelmet felépíteni, akkor szedhetünk bétakarotin táplálékkiegészítőt (mely természetes formában a sárgarépában vagy a sárgabarackban található meg). De a naptej használatát ez csak kiegészíti, és semmiképp se helyettesíti.
A megfelelő védelem minden bőrtípus számára
Mindegy, hogy sötét vagy világos a bőrünk, mindenképpen védenünk kell magunkat a naptól. A bőrtípusunk csupán azt határozza meg, hogy a bőrünk mennyi időn át képes védeni önmagát az UVsugárzással szemben. Azt, hogy milyen bőrtípussal rendelkezünk, egy hatlépcsős skálán tudjuk meghatározni. Ha az „önvédő” időtartamot megszorozzuk a naptej fényvédő faktorszámával, akkor megtudhatjuk, hogy milyen sokáig tartózkodhatunk következmények nélkül a napon. Udo Längle szerint 20as faktorszámúnál gyengébb terméket azonban még a nagyon sötét bőrrel rendelkezőknek se ajánlott használni.
A normál bőrtípusúaknak azt ajánlja a bőrgyógyász, hogy kísérletezzék ki, melyik keverék tetszik nekik a legjobban. Az érzékeny bőr sokszor rosszul reagál a szokványos krémekben lévő szín, illat és tartósítóanyagokra. Ők jobban teszik, ha a kémiai szűrőösszetevők helyett bőrbarátabb, mechanikus filterrel ellátott, speciális termékeket választanak.
Ha zsíros a bőrünk: el a kezekkel a nehéz krémektől! Válasszuk a könnyű zselés textúrákat, az arcbőr esetén pedig a mattítózseléket. Ennek épp az ellenkezőjére van szüksége az érett, száraz bőrnek, tehát egy „zsírosabb alapra”, ahogy Längle fogalmaz. Az olyan tápláló összetevők, mint az olívaolaj, ellátják a bőrt a szükséges zsiradékkal.
Ha a napozástól az arcunkon vagy a dekoltázsunkon pirosas, erősen viszkető bőrkiütés alakult ki, akkor valószínűleg Mallorcaaknéval állunk szemben, amely egy a napozókrémekben található emulgeátorok és zsírok, valamint az UVfény kombinációja okozta allergiás reakció. Elsősorban a zsíros bőrrel rendelkező tinédzsereket érinti a probléma. Ha megjelennek ezek a kiütések, akkor rohanjunk az árnyékba. Egy kis vigasz: „A reggeli vagy esti »jó« napos órákban nem jelentkezik ez a probléma” – mondja a bőrgyógyász.
Készítsük fel magunkat fokozatosan a napsütésre
Az se jó ötlet, ha a bőrünket szoláriumban készítjük fel a nyárra, mert a tiszta UVsugárzás felelős több krónikus bőrbetegség kialakulásáért. „Mindannyian ismerjük a szoláriumbőrt, ha máshogy nem, legalább látásból: száraz és ráncos” – mondja Udo Längle. Ám mindenképpen érdemes tavasszal a bőrt szépen lassan hozzászoktatni a naphoz, mert az előbarnított bőr hosszabb ideig képes védeni önmagát, mint a világos. Ennek érdekében tartózkodjunk mindennap a veszélytelen órákban a szabadban. Ez a Dvitamintermelést is serkenti, valamint hangulatjavító hatással is bír. Ahogy minden mással, ezzel kapcsolatban is igaz: a mérték a lényeg. Tehát kérjük, hogy a veszélytelen napfürdőzést követően krémezze be magát, és maradjon árnyékban. Ugyanis a napnak számos pozitív tulajdonsága van, amiket a megfelelő óvatossági intézkedésekkel megbánás nélkül élvezhetünk. Mert „nap nélkül élet sincs” – mondja Udo Längle.
