Hova kerüljön a tampon?
A hulladékcsökkentés a környezetvédelem egy kiváló módja. De a hulladék helyes elhelyezésével is sokat tehetünk érte.
Átlagosan 17 000 tampont és betétet használnak el a nők életük során, a ciklusuk erősségétől függően, és ehhez jönnek még a tisztasági betétek. „Hogy ezek használat után hova kerülnek, az sajnos – mint ahogy maga a menstruáció is – általában tabutéma” – mondja Bettina Stein brugger, az Erdbeerwoche információs portál alapítója és vezetője. Egy felmérés szerint a lányok több mint 80%-a ezeket a termékeket a vécécsészébe dobja, meséli. Ennek oka valószínűleg a felvilágosítás hiánya és a szégyenérzet. „Ha nincs szemetes, akkor a tampont az iskolában gyakran a vécébe dobják. Sok fiatal lány keveset tud ennek a környezeti következményeiről” – mondja a női higiénia szakértője. Pedig azok nagyon súlyosak: eldugíthatják a lefolyót, valamint ezt a fajta szemetet drága berendezésekkel tudják csak eltávolítani a szennyvíztisztító telepek munkatársai, és azokat még a hulladékégetőbe is el kell szállíttatniuk. Ez erősen terheli a szennyvízrendszereket, és jelentős költségeket generál, ugyanis a nedves szemét sokkal nehezebb, mint a száraz, és ezért a megsemmisítése is sokkal költségesebb. De elégetése is több energiát emészt fel.
MINDENT A FENNTARTHATÓ VÁSÁRLÁSRÓL
Az se mindegy, hogy milyen anyagokból készülnek ezek a termékek, mert ezt sajnos törvény egyelőre nem szabályozza. „A félrevezető megjelölések miatt nem kapunk világos képet arról, hogy milyen anyagok találhatók valójában a termékekben, amiket közvetlenül a testünkön vagy a testünkben hordunk, ugyanis ezek műanyagokat és különböző vegyszereket is tartalmazhatnak” – magyarázza Steinbrugger. Ezen anyagok nem csak a tisztasági betétek ragasztócsíkjában találhatók, hanem a betétek belsejében vagy a tamponokban is. Ezért ajánlatos figyelmesen elolvasni a csomagoláson lévő leírást, és figyelni a rajta lévő jelöléseket. Az ökológiai módon előállított textiltermékeket pl. a GOTS (Global Organic Textile Standard) logójával látják el. A kétes alkotóanyagok nemcsak a szervezetre lehetnek káros hatással, hanem a környezetre is. „Ha a termékeket, melyek jelentős része nem biológiailag lebomló anyagból készül, nem a megfelelő helyre dobjuk, akkor azáltal mikroműanyagok, lágyítószerek és más káros anyagok kerülhetnek a tengerekbe. Ezért is olyan fontos, hogy gondoskodjunk a célzott felvilágosításról” – mondja Bettina Steinbrugger, aki Annamarie Haranttal, az Erdbeerwoche társalapítójával folyamatosan információs kampányokon dolgozik. Ezekkel felhívják a figyelmet a víz problematikára, vagy zerowaste (hulladékmentes) higiéniai termékeket mutatnak be a szélesebb nyilvánosságnak, amiknek köszönhetően teljes mértékben elkerülhetjük a menstruációs hulladék keletkezését.
