Mit szólna…
Minden napnak a reggelizőasztal körüli last minute zűrzavarral kell kezdődnie? Nem feltétlenül. Heidi List tippje a nyugodt reggelekhez.
„Szép jó reggelt!” – köszöntjük egymást mindennap. Aminek igazából azt kellene jelentenie, hogy minden reggel jut időnk a szépségápolásra, néhány nyújtógyakorlat elvégzésére, vagy a napra való kellemes felkészülésre. Nemrég azonban megállapítottam: a reggeleinket a legkevésbé sem lehetett szépnek nevezni, a napjaink igencsak ritkán indultak jól. Két gyermek ugrált körbe – egyik lábukkal már a nadrágban, a kezükben fogkefével – a lakásban, és keresték: a háromszögvonalzójukat / a zoknijaikat / a matekfüzetüket / és a diákigazolványukat, arról már nem is beszélve, hogy aznap kirándulni is mentek. Szóval még magát a hátizsákot is időbe telt előkutatni.
FELKÉSZÜLÉS AZ ÖNÁLLÓ ÉTKEZÉSRE
Ha szerencsém volt, akkor a nagy sietségben sikerült nekem is felöltözni, ugyanis nem először fordult volna elő, hogy az anyataxis szerepét pizsamában játszottam volna el.
De vajon hogy csempészhetnénk minőségi időt a rohanós reggeleinkbe is? Hiszen a reklámokban is láthatjuk őket; a családokat, akik nevetve, teljes nyugalomban ülnek a reggelizőasztal körül. Elkezdtem kielemezni a napjainkat. A reggeli káosz egyértelműen az előző este fejetlenségében gyökeredzett. Tehát fontos lett volna már este felkészülni a másnapra. Arra jutottam, hogy korábban kellene felkelnem, és el kellene készülnöm addig, amíg a család többi tagja is felébred, hogy utána már tényleg csak velük kelljen foglalkoznom.
Őszintén szólva csak nevetni tudtam ezen az ötletemen – soha nem lennék képes erre. De egy apró, fontos újítást sikerült bevezetnünk: a lefekvés előtti utolsó előtti negyedórában úgy teszünk, mintha akkor kellene felkelnünk és elkezdenünk a napot. És láss csodát, olyankor hirtelen minden kinek eszébe jut, hogy mit kell még megkeresnie vagy elintéznie. Az utolsó negyedórát pedig együtt töltjük, összebújunk még egy kicsit, illetve beszélgetünk.
6 ŐSZINTE TANÁCS ÚJDONSÜLT ANYUKÁKNAK
Néhány napja a reggeleink elképesztően nyugodtak lettek, és ha ma az egyik lurkó nem öntötte volna rá a kakaóját a másik előző este kikészített ingjére, akkor azt hiszem, hogy egyetlen visítás nél kül indult volna a napunk.