Mandela-hatás: ez áll a téves emlékek hátterében
Az nem meglepő, hogy az emlékezetünk néha megtréfál minket. Hogy lehet azonban az, hogy több ember is rosszul emlékszik egy bizonyos eseményre vagy konkrét dologra? A tudomány ezt hívja Mandela-jelenségnek. Egy pszichológus és egyben emlékezet-fejlesztő tréner válaszolja meg kérdéseinket, és tippeket ad azzal kapcsolatban, hogyan lehet megelőzni a Mandela-hatást.
Pszichológusunk, Mag. Tanja Nekola többek között olyan témákra specializálódott, mint a mindfulness és a koncentrációs tréning, továbbá megválaszolja nekünk a legfontosabb kérdéseket a Mandela-hatással kapcsolatban.
Mi a Mandela-hatás?
Mindenkivel előfordult már, hogy rosszul emlékszik valamire. Például biztos vagy abban, hogy megtörtént egy konkrét esemény – annak ellenére, hogy az ellenkezője bizonyított. Ez azonban nem csupán egy-egy embernél fordulhat elő, hanem nagyobb csoportoknál is. A Mandela-hatás a kollektív téves emlékezés jelensége, amikor sokan rosszul emlékeznek ugyanarra a dologra.
Miért Nelson Mandeláról nevezték el?
Az elnevezés onnan ered, hogy ezt a jelenséget először a dél-afrikai aktivista és szabadságharcos Nelson Mandela körüli kollektív téves emlékeknél figyelték meg. Sokan fejében ugyanis úgy maradt meg (rosszul), hogy Nelson Mandela már a fogva tartása során, az 1980-as években elhunyt. Valójában viszont ő volt Afrika első színe bőrű elnöke 1994 és 1999 között, ezzel együtt egy ismert személyiség volt. Azonban amikor 2013-ban körbejárta a világot a halálhíre, rengetegen már régóta abban a hitben éltek, hogy sok éve meghalt.
Milyen további példák vannak a Mandela-hatásra?
Erre számos példa van, akár filmes idézetek is. A legismertebb a „Star Wars”-ból való: „Luke, én vagyok az apád” – ilyen formában sosem létezett. Valójában úgy szólt, hogy „Nem, én vagyok az apád”. Luke neve nem szerepelt a mondatban. Még James Earl Jones, Darth Vader eredeti hangja is rosszul emlékezik vissza a saját szövegére. Egy mások: a „Sugározz fel, Scotty!” egyetlen egy eredeti „Star Trek” részben sem hangzott el.
De hírességekkel kapcsolatban is gyakran megfigyelhető a Mandela-hatás. Sokan meg mernének esküdni arra, hogy Britney Spears az „Ooops … I did it again” című számához készült videóban headsetet visel. Tény, hogy a koncertjein mindig volt a fején headset, de abban a klipben nem. David Beckhamről pedig tömegek gondolják azt, hogy Calvin Klein modell volt, pedig a H&M-nek reklámozott alsóneműket.
Egy további remek példa a Mandela-hatásra a híres Pokémon-figura, Pikachu: a legtöbb ember Pikachut egy fekete szúrós farokkal rajzolná le, pedig az valójában sárga.
Hogyan jön létre a Mandela-hatás?
Számos tanulmány készült a Mandela-hatásról, de egyelőre nincs egyértelmű, tudományos magyarázat erre a jelenségre. Vannak azonban feltételezések arról, hogy mi váltja ki a Mandela-hatást. Egyrészt az eltérő érzékelés: nem minden egyenlő és egyértelmű mindenki számára. A gyerekek például sokszor nem ismerik fel Mona Lisa mosolyát, és az arckifejezését sokkal inkább komolynak vélik. Csak a felnőttek látják a mosolyt.
Egy másik teória a Mandela-hatással kapcsolatban az, hogy néha nem teljes az érzékelésünk. Az emlékezetben található hiányos részeket az agy egyszerűen kiegészíti képekkel vagy információkkal, melyeknek nem kell helyesnek lenniük, de tökéletesen odapasszolnak. Tehát egyszerűen hozzákölt valamit. Ezeket a kiegészítéseket pedig valósnak és helyesnek érzékeljük. A szociális megerősítés csak tovább fokozza ezt a hatást.
Az emberi emlékezet alakítható. Mások befolyásolhatnak minket és elérhetik, hogy olyan dolgokra emlékezzünk, amiket még sosem láttunk, és amikről még sosem hallottunk. A tudósok meg tudták állapítani, hogy szuggesztív (sugalmazó) kérdésekkel és javaslatokkal tudatosan befolyásolható az emberek emlékezete. Ehhez készült a híres „Lost in the Mall”-kísérlet. Röviden összefoglalva: a kísérletben résztvevő 24 felnőtt közül hat „emlékezett” arra a kitalált eseményre, amely szerint gyerekként elvesztek a bevásárlóközpontban. A Mandela-hatás egyébként bírósági tárgyalásoknál jelenthet nagy veszélyt.
Megelőzhető a Mandela-hatás?
Természetesen az lenne az ideális, ha az információk mindig tiszták és egyértelműek lennének. Az emlékek folyamatos ismétlése sokat segíthet ebben. Minél régebbi az információ, annál jobban elhalványul az emlék, és annál könnyebben lesz manipulálható. Amennyiben bizonytalan vagy, hogy a másoktól érkező információk helyesek-e, azt azonnal le kell ellenőrizned, és nem szabad rögtön elhinned. A kábítószer és az alkohol fogyasztása szintén növeli annak az esélyét, hogy rosszul emlékezel. Azonban az sem kizárható, hogy nem jelentkezik a Mandela-hatás. Az emlékezetünk egyszerűen nem 100 százalékig tévedhetetlen.
Az agyserkentő ételek támogathatják az elmét.
